A Nemzeti Színház legendás művésze, Bodrogi Gyula csatlakozott az Olasz szalmakalap próbafolyamatához
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Újra a budapesti Nemzeti Színházban rendez Silviu Purcărete világhírű román rendező, az Olasz szalmakalap című előadás bemutatóját március 7-én tartják. Silviu Purcărete új budapesti rendezésében a nemsokára 91. életévét betöltő Bodrogi Gyula is színpadra lép.
2025. február 27., 14:402025. február 27., 14:40
2025. február 27., 15:072025. február 27., 15:07
Silviu Purcărete, aki visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, Eugène Labiche (1815 – 1888) francia drámaíró darabját állítja színpadra ezúttal. Amint a Nemzeti Színház Facebook-oldalán bejelentette, „Bodrogi Gyula visszatért, az Olasz szalmakalap próbáin találkoztunk vele!
A világhírű rendező egyedülálló, kifejezetten Bodrogi Gyulára szabott megoldással készül – hogy pontosan mivel, az egyelőre maradjon meglepetés!”. Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező nemsokára 91 éves lesz.
Silviu Purcărete világhírű román rendező visszatérő vendég a budapesti Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete rendező interjút adott a Nemzeti Színház lapjának az Olasz szalmakalapról. „Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához, mert örömből fakad” – mondja Silviu Purcărete. A francia bohózat „kaján látlelet az emberekről”.
Amint a Nemzeti honlapján olvasható, Silviu Purcărete 1950-ben született Bukarestben, és ugyanitt szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Dolgozott Piatra Neamţ-on, Konstancán, Bukarestben, 1988 óta pedig a craiovai Nemzeti Színházban. 2007-ben a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban színre vitte Goethe Faustját, amellyel 2009-ben nagy sikert aratott az Edinburgh-i Fesztiválon.
Bodrogi Gyula az Olasz szalmakalap című előadás próbáján
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Silviu Purcărete számos romániai színházban is rendezett, több ízben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is.
Anglia, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Portugália, Magyarország különböző színházaiban rendezett, valamint Bonn, Cardiff, Bécs és Essen operházaiban. 1996-ban vezetője lett Limoges-i Színházi Központnak, ahol számos előadást rendezett, és színházi akadémiát alapított fiatal színészek számára.
a Kritikusok díja és a Hamanda Alapítvány különdíja (Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál, 1991), a Legjobb Külföldi Előadás díja (Montréal, 1993), a Peter Brook Golden Globe Díj a legjobb színházi rendezésért (1995), a Kritikusok díja (Dublini Színházi Fesztivál, 1996), a Zsűri különdíja (Gdanski Shakespeare Fesztivál, 2006), az UNITER legjobb rendezés díja (1993, 2005), valamint az az UNITER Különdíja (1997, majd 2010-ben közösen a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház társulatával, amellyel a Faustot létrehozta).
Bodrogi Gyula találkozott az előadás rendezőjével, Silviu Purcăretével
Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház
Eugène Labiche a maga korában az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb színpadi szerző volt.
A darab kirobbanó siker lett, és nemcsak a szórakozni vágyó nézők tetszését vívta ki, hanem a kritikusok elismerését is, népszerűségét máig megőrizte.
Az esküvője napján a párizsi aranyifjú, Fadinard lova véletlenül megeszi egy éppen házasságot törő asszony szalmakalapját. A hölgy és lovagja arra kényszerítik Fadinardot, hogy szerezze vissza a kalapot, mert a hölgy különben lebukik a megcsalt férj előtt. Egyetlen hasonló kalap van még Párizsban, azt mindenáron meg kell találni. Fadinard a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul keresztül-kasul a városon…
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!