Valóra válik az álom. Áprilistól újra megcsodálhatja a nagyközönség Feszty Árpád remekművét
Fotó: Aradihírek.ro
Feszty Árpád monumentális hármas képét, a Krisztus temetését több mint fél évszázadnyi szünet után újra kiállítják Aradon. A kiállítást a Kölcsey Egyesület kezdeményezte, amelynek ügyvezető elnökét, Berecz Gábort kérdeztük.
2019. január 16., 12:352019. január 16., 12:35
2019. január 16., 12:372019. január 16., 12:37
Régi álma teljesül az aradi Kölcsey Egyesületnek azzal, hogy Feszty Árpád Krisztus temetése című, monumentális hármas képét végre-valahára – miután több mint fél évszázadot töltött egy pincehelyiségben – restaurálták, és nemsokára kiállítják az Arad Megyei Múzeum második emeleti kiállítótermében.
Berecz Gábor, a kulturális egyesület ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta,
amelyet Nagyszebenben helyi és budapesti szakemberek restauráltak, és a hatalmas festményt már „hazaszállították” Aradra.
Feszty triptichonja a Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került a Maros-parti városba a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú képet a kommunista hatalom, így a nagyközönség azóta sem láthatta.
Berecz Gábor azt is elmondta, reményeik szerint
amelynek vezetősége maximális jóindulattal és segítőkészséggel viszonyul a Feszty-kép kiállításához.
„A második emeleti kiállítóteret, ahol majd elhelyezik a képet, már rendbe hozták, kifestették, még meg kell várni, hogy hat hónap elteljen a festés óta, ez március végén telik le. Speciális világítást és állandó hőmérsékletet kell biztosítani a festmény kiállításához, a múzeum most intézkedik, hogy mindez megvalósuljon. Szerettük volna húsvét előtt kiállítani, még nem tudjuk pontosan, hogy így történik-e” – mondta Berecz Gábor.
a mű tulajdonképpeni címe A magyarok bejövetele, amely körpanoráma a honfoglalásról, és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. Feszty Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. 1913-ban került Aradra az alkotás.
A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármas képnek mint az egyik legjelentősebb aradi műkincsnek az újbóli kiállítását. Az ötletet támogatta a város, a múzeum és a megyei önkormányzat, így 2017 márciusában lekerült a csévékről a triptichon magyarországi és romániai restaurátor-szakemberek szerint meglepően jó állapotban. Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, tematikája és méretei miatt is értékes. Ugyanakkor az aradi magyarságnak érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!