Kevesebb előadást tervezhetnek az erdélyi magyar színházak – a közönség sínyli meg a teátrumok alulfinanszírozását

Kiss Judit , Szász Cs. Emese 2019. július 02., 16:03 utolsó módosítás: 2019. július 02., 18:29

Anyagi gondokkal küzdenek a romániai színházak, így az erdélyi magyar társulatok is: az utóbbi időben jócskán nőtt ugyan az alkalmazottak fizetése, de az intézmények költségvetéséből sok helyen nem futja új bemutatókra, illetve csökkenteni kell a személyzet számát. Az áldatlan helyzet miatt vasárnap este színészek tüntettek Bukarestben, kifogásolva a kormány erősen vitatott intézkedéseit. Erdélyi magyar színházak vezetői lapunk megkeresésére elmondták, csak nagy nehézségek árán tudják biztosítani az általuk vezetett teátrumok működését.

Pénzügyi gondokkal küzd a szentgyörgyi színház is, amely a Sam című előadással zárta az évadot Fotó: Facebook/Tamási Áron Színház

Nehéz anyagi helyzetbe kerültek a romániai színházak, miután a kormány csökkentette a kulturális intézményeknek nyújtott állami támogatást. Ennek nyomán késnek a kifizetések, az intézmények költségvetéséből sok helyen nem futja új bemutatókra, illetve csökkenteni kell a személyzet számát.

Vasárnap este mintegy kétszázan, köztük több színész tüntetett Bukarestben a Győzelem téren,

többen olyan feliratú táblákkal: „A kultúra nélkül a nép könnyen manipulálható”. A tiltakozásra reagálva Klaus Johannis államfő a Facebook-oldalán azt írta, együtt érez a a kulturális intézmények költségvetésének csökkentése ellen tiltakozó művészekkel. „Ahelyett, hogy örülnénk ennek a felbecsülhetetlen értékforrásnak, a csődtől kell megmentenünk a román kultúrát. A kultúra terén az inkompetens kormány miatt következett be a katasztrófa, a hamis számokra épített, országos szégyent jelentő költségvetés miatt” – írta az államelnök.

Ion Caramitru, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója arra panaszkodott, hogy későn fogadták el az általa vezetett intézmény költségvetését, és az összeget csak év közepén kapta meg a színház, akkor is kétmillió lejjel kevesebbet, mint amire számítottak, ugyanakkor emiatt 54 alkalmazottal nem tudják megújítani az új évadra a szerződéseket.

Caramitru és a színház képviselői a szaktárca vezetőjétől és a miniszterelnöktől kértek kihallgatást az ügyben.

Mint ismert, 2017 januárjában 50 százalékkal emelték meg a közpénzekből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok, valamint a kiszolgáló személyzet juttatását. Az utóbbi időszakban kiderült, hogy a színházak összköltségvetésére nem elegendő az az összeg, amit az államtól, valamint az őket fenntartó városi vagy megyei önkormányzatoktól kapnak – így sok intézmény abba a helyzetbe került, hogy nem tudja megvalósítani a terveit, elmaradnak az előirányzott bemutatók.

Több erdélyi magyar színházban jelentették be a vezetők, hogy a jövő évadra tervezett előadásokat nem tudják megtartani, és a személyzet számát is csökkenteni kényszerültek.

Sok múlik a városvezetésen

Bocsárdi László rendező szerint nagyon időszerű volt már a színházi alkalmazottak fizetésének emelése, és jó, hogy 2017 elején megtörtént, sőt azóta is folyamatosan emelkednek a bérek. „A Ceaușescu-korszakban a színészi munkát a bányászokéhoz hasonló nehéz testi munka kategóriájába sorolták, aki a szakmában dolgozik, jól tudja, hogy ez így is van. 1990 után drasztikusan csökkentek a bérek, úgyhogy a fizetésemelés nagyon jól jött az utóbbi időben, csak az a gond, hogy nem rendeltek ehhez kiegészítő összegeket, így a színházak működése, a produkciók elkészítése került veszélybe” – mondta el a Krónika megkeresésére a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója.

Kifejtette, nehéz helyzetben van a teátrum, hiszen olyannyira csökkenteniük kellett a személyzet számát, hogy tovább már nem lehet, és a produkciós költségekből jócskán vissza kellett vágni: ősztől nem tudnak új előadásokat bemutatni, szilveszterre olcsóbb produkciót tudnak elhívni, és csak nagy erőfeszítésekkel tudják működtetni a színházat. „Munkaadónk, a városi tanács jelezte, hogy nem tudja kifizetni a költségeket, így kevés pénzből kell megpróbálnunk létezni, és ez nagyon nagy gond. Egyébként a bukaresti színházaknak több pénzt ad a román állam, mint a vidékieknek. Ugyanakkor az erdélyi magyar színházak nagy szerencséje, hogy a magyar állam segíti őket pályázatok révén. Enélkül a támogatás nélkül működésképtelenek lennénk” – fogalmazott Bocsárdi László. Hangsúlyozta,

a színházak jelene és jövője szempontjából is kulcsfontosságú, hogy az illető város vezetése mennyire tartja szem előtt a kultúra támogatását, ezen nagyon sok múlik, hiszen ha nem tartja fontosnak, az olyan jóvátehetetlen károkat okozhat az erdélyi magyar kulturális életben, amit hosszú távon nehéz lesz helyrehozni.

„Azt szoktam mondani a polgármesternek: azért van színház, mert te akarod. A színház megtartóerő még akkor is, ha első látásra nincsen pénzben mérhető kifizetődő hozadéka. De sajnos az önkormányzatok egy gazdasági krízis esetén általában elsősorban a kultúrára szánt pénzt faragják le” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi színház igazgatója.

Leépítésekre kényszerülnek
a színházak

A szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatánál is hasonló a helyzet. Bessenyei Gedő István igazgató megkeresésünkre elmondta, az anyagi gondok elkezdtek jelentkezni az általa vezetett intézményben is. Úgy fogalmazott,

a színházat a városi tanács működteti, amely a drákói adópolitika ellenére megpróbálta követni a sorozatos fizetésemeléseket, és kiegészíteni a színház összköltségvetését oly mértékben, ahogyan a bérek emelkednek.

„Bár bízunk benne, hogy nem valósul meg a legrosszabb forgatókönyv, olyan hangokat lehet hallani, hogy a városvezetés sem fogja tovább bírni ezzel a katasztrofális adópolitikával együtt azokat az emeléseket, amiket a kormány hozzárendelt források nélkül vár el a városoktól. Ezeket az emeléseket a városvezetés és a megyei önkormányzatok át fogják terhelni az intézményekre, ebből az következik, hogy előbb-utóbb készülnek előadások. Leépítésekre kényszerülnek a színházak a kormány felelőtlen populista döntése miatt: tulajdonképpen fedezet nélküli emelésekre szorítanak rá bennünket és a fenntartóinkat” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, rossz forgatókönyv esetén a költségvetés még a fizetésekre sem lesz elég.

Költségvetés-kiegészítésben reménykednek, illetve megpróbálnak nagyon szigorúan gazdálkodni, hogy éppen működni tudjanak.

„Sajnos ez azt is jelenti, hogy a következő évad egészen biztosan nem úgy fog kinézni, ahogyan elterveztük. Ennek az újragondolása folyamatban van, valószínűleg minimálisra kell csökkenteni a bemutatók számát, és egészen biztos, hogy hosszú távon a közönségen fog csattanni. A nézők így kevesebb előadást láthatnak, szerényebb költségvetésűek lesznek a produkciók, és drágábban kaphat bérletet a közönség. Végső soron ezek az intézkedések mindig a nézőt károsítják meg” – fogalmazott Bessenyei Gedő István. Mind mondta, bár első látásra úgy tűnik, hogy csak a színházi alkalmazottak húzzák a rövidebbet, de tulajdonképpen a közönség látja majd a kárát az intézmények anyagi gondjainak.

Kiszámítható évadot
szeretnének

Noha bevételek és nézőszám tekintetében is jó évet zárt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az egész évben tapasztalható költségvetési problémák beárnyékolták a művészi munkát, és jelen pillanatban is úgy fest,

év végéig egyszerűen azért nem lesz több bemutató a teátrumban, mert nincs rá pénz.

A színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint így évad végén többsíkú értékelést lehet tenni. „Gazdasági szempontból jó évet zártunk, ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb bevételünk most volt jegyeladásokból. A nézőszám is emelkedett. Művészileg mindig szubjektív az évad értékelése, ha ilyen sokan jöttek, nem lehetett olyan rossz. Én személy szerint el tudtam volna képzelni egy művészileg gazdagabb programot, de ennyire engedte a pénztárcánk” – mutatott rá Gáspárik. Kifejtette, nagyon nagy anyagi gondjaik voltak már az év végén, a szilveszteri bemutatót is azért ő rendezte, mert nem tudtak rendezőt megfizetni rá, és amikor azt hitték, rosszabb már nem jöhet, kiderült, hogy mégis. „A fizetések nagyon jók, de a költségvetés négy hónap késéssel érkezett, és a kért összegből több mint ötven százalékot vágtak le, ami a produkciós költségeket illeti, ráadásul úgy, hogy mi már költekeztünk az első négy hónapban. Éppen ezért most úgy nézünk ki, hogy idén nem lesz több bemutatónk” – mondta el évadértékelőjén Gáspárik Attila. Hozzátette, vasárnap tüntettek a Bukaresti Nemzeti Színház tagjai, akikkel szolidárisak, ugyanis szeretnék felhívni a kormány és a minisztérium figyelmét a színházak áldatlan állapotára.

Többféle tervet dolgozott ki az intézmény vezetősége, tárgyalások folynak más színházakkal, hogy koprodukcióban hozzanak létre előadásokat, felújítanak népszerű előadásokat, keresik a megoldásokat a gondokra. „Kiszámíthatóságot szeretnénk a legjobban a következő évadban, azt hogy tudjuk, miből mennyi van, hogy azt tudjuk beosztani. Ugyanakkor több szolidaritást várunk a politikumtól, illetve az önkormányzatok részéről empátiát” – összegzett Gáspárik Attila.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat