Pénzügyi gondokkal küzd a szentgyörgyi színház is, amely a Sam című előadással zárta az évadot
Fotó: Facebook/Tamási Áron Színház
Anyagi gondokkal küzdenek a romániai színházak, így az erdélyi magyar társulatok is: az utóbbi időben jócskán nőtt ugyan az alkalmazottak fizetése, de az intézmények költségvetéséből sok helyen nem futja új bemutatókra, illetve csökkenteni kell a személyzet számát. Az áldatlan helyzet miatt vasárnap este színészek tüntettek Bukarestben, kifogásolva a kormány erősen vitatott intézkedéseit. Erdélyi magyar színházak vezetői lapunk megkeresésére elmondták, csak nagy nehézségek árán tudják biztosítani az általuk vezetett teátrumok működését.
2019. július 02., 16:032019. július 02., 16:03
2019. július 02., 18:292019. július 02., 18:29
Nehéz anyagi helyzetbe kerültek a romániai színházak, miután a kormány csökkentette a kulturális intézményeknek nyújtott állami támogatást. Ennek nyomán késnek a kifizetések, az intézmények költségvetéséből sok helyen nem futja új bemutatókra, illetve csökkenteni kell a személyzet számát.
többen olyan feliratú táblákkal: „A kultúra nélkül a nép könnyen manipulálható”. A tiltakozásra reagálva Klaus Johannis államfő a Facebook-oldalán azt írta, együtt érez a a kulturális intézmények költségvetésének csökkentése ellen tiltakozó művészekkel. „Ahelyett, hogy örülnénk ennek a felbecsülhetetlen értékforrásnak, a csődtől kell megmentenünk a román kultúrát. A kultúra terén az inkompetens kormány miatt következett be a katasztrófa, a hamis számokra épített, országos szégyent jelentő költségvetés miatt” – írta az államelnök.
Ion Caramitru, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója arra panaszkodott, hogy későn fogadták el az általa vezetett intézmény költségvetését, és az összeget csak év közepén kapta meg a színház, akkor is kétmillió lejjel kevesebbet, mint amire számítottak, ugyanakkor emiatt 54 alkalmazottal nem tudják megújítani az új évadra a szerződéseket.
Mint ismert, 2017 januárjában 50 százalékkal emelték meg a közpénzekből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok, valamint a kiszolgáló személyzet juttatását. Az utóbbi időszakban kiderült, hogy a színházak összköltségvetésére nem elegendő az az összeg, amit az államtól, valamint az őket fenntartó városi vagy megyei önkormányzatoktól kapnak – így sok intézmény abba a helyzetbe került, hogy nem tudja megvalósítani a terveit, elmaradnak az előirányzott bemutatók.
Bocsárdi László rendező szerint nagyon időszerű volt már a színházi alkalmazottak fizetésének emelése, és jó, hogy 2017 elején megtörtént, sőt azóta is folyamatosan emelkednek a bérek. „A Ceaușescu-korszakban a színészi munkát a bányászokéhoz hasonló nehéz testi munka kategóriájába sorolták, aki a szakmában dolgozik, jól tudja, hogy ez így is van. 1990 után drasztikusan csökkentek a bérek, úgyhogy a fizetésemelés nagyon jól jött az utóbbi időben, csak az a gond, hogy nem rendeltek ehhez kiegészítő összegeket, így a színházak működése, a produkciók elkészítése került veszélybe” – mondta el a Krónika megkeresésére a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója.
Kifejtette, nehéz helyzetben van a teátrum, hiszen olyannyira csökkenteniük kellett a személyzet számát, hogy tovább már nem lehet, és a produkciós költségekből jócskán vissza kellett vágni: ősztől nem tudnak új előadásokat bemutatni, szilveszterre olcsóbb produkciót tudnak elhívni, és csak nagy erőfeszítésekkel tudják működtetni a színházat. „Munkaadónk, a városi tanács jelezte, hogy nem tudja kifizetni a költségeket, így kevés pénzből kell megpróbálnunk létezni, és ez nagyon nagy gond. Egyébként a bukaresti színházaknak több pénzt ad a román állam, mint a vidékieknek. Ugyanakkor az erdélyi magyar színházak nagy szerencséje, hogy a magyar állam segíti őket pályázatok révén. Enélkül a támogatás nélkül működésképtelenek lennénk” – fogalmazott Bocsárdi László. Hangsúlyozta,
„Azt szoktam mondani a polgármesternek: azért van színház, mert te akarod. A színház megtartóerő még akkor is, ha első látásra nincsen pénzben mérhető kifizetődő hozadéka. De sajnos az önkormányzatok egy gazdasági krízis esetén általában elsősorban a kultúrára szánt pénzt faragják le” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi színház igazgatója.
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatánál is hasonló a helyzet. Bessenyei Gedő István igazgató megkeresésünkre elmondta, az anyagi gondok elkezdtek jelentkezni az általa vezetett intézményben is. Úgy fogalmazott,
„Bár bízunk benne, hogy nem valósul meg a legrosszabb forgatókönyv, olyan hangokat lehet hallani, hogy a városvezetés sem fogja tovább bírni ezzel a katasztrofális adópolitikával együtt azokat az emeléseket, amiket a kormány hozzárendelt források nélkül vár el a városoktól. Ezeket az emeléseket a városvezetés és a megyei önkormányzatok át fogják terhelni az intézményekre, ebből az következik, hogy előbb-utóbb készülnek előadások. Leépítésekre kényszerülnek a színházak a kormány felelőtlen populista döntése miatt: tulajdonképpen fedezet nélküli emelésekre szorítanak rá bennünket és a fenntartóinkat” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, rossz forgatókönyv esetén a költségvetés még a fizetésekre sem lesz elég.
„Sajnos ez azt is jelenti, hogy a következő évad egészen biztosan nem úgy fog kinézni, ahogyan elterveztük. Ennek az újragondolása folyamatban van, valószínűleg minimálisra kell csökkenteni a bemutatók számát, és egészen biztos, hogy hosszú távon a közönségen fog csattanni. A nézők így kevesebb előadást láthatnak, szerényebb költségvetésűek lesznek a produkciók, és drágábban kaphat bérletet a közönség. Végső soron ezek az intézkedések mindig a nézőt károsítják meg” – fogalmazott Bessenyei Gedő István. Mind mondta, bár első látásra úgy tűnik, hogy csak a színházi alkalmazottak húzzák a rövidebbet, de tulajdonképpen a közönség látja majd a kárát az intézmények anyagi gondjainak.
Noha bevételek és nézőszám tekintetében is jó évet zárt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az egész évben tapasztalható költségvetési problémák beárnyékolták a művészi munkát, és jelen pillanatban is úgy fest,
A színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila szerint így évad végén többsíkú értékelést lehet tenni. „Gazdasági szempontból jó évet zártunk, ha azt vesszük, hogy az elmúlt időszakban a legnagyobb bevételünk most volt jegyeladásokból. A nézőszám is emelkedett. Művészileg mindig szubjektív az évad értékelése, ha ilyen sokan jöttek, nem lehetett olyan rossz. Én személy szerint el tudtam volna képzelni egy művészileg gazdagabb programot, de ennyire engedte a pénztárcánk” – mutatott rá Gáspárik. Kifejtette, nagyon nagy anyagi gondjaik voltak már az év végén, a szilveszteri bemutatót is azért ő rendezte, mert nem tudtak rendezőt megfizetni rá, és amikor azt hitték, rosszabb már nem jöhet, kiderült, hogy mégis. „A fizetések nagyon jók, de a költségvetés négy hónap késéssel érkezett, és a kért összegből több mint ötven százalékot vágtak le, ami a produkciós költségeket illeti, ráadásul úgy, hogy mi már költekeztünk az első négy hónapban. Éppen ezért most úgy nézünk ki, hogy idén nem lesz több bemutatónk” – mondta el évadértékelőjén Gáspárik Attila. Hozzátette, vasárnap tüntettek a Bukaresti Nemzeti Színház tagjai, akikkel szolidárisak, ugyanis szeretnék felhívni a kormány és a minisztérium figyelmét a színházak áldatlan állapotára.
Többféle tervet dolgozott ki az intézmény vezetősége, tárgyalások folynak más színházakkal, hogy koprodukcióban hozzanak létre előadásokat, felújítanak népszerű előadásokat, keresik a megoldásokat a gondokra. „Kiszámíthatóságot szeretnénk a legjobban a következő évadban, azt hogy tudjuk, miből mennyi van, hogy azt tudjuk beosztani. Ugyanakkor több szolidaritást várunk a politikumtól, illetve az önkormányzatok részéről empátiát” – összegzett Gáspárik Attila.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
szóljon hozzá!