Muzsikaszó, pezsgés töltötte be a Székelykő lábánál fekvő Torockó utcáit az 5. alkalommal szervezett Double Rise fesztiválon
Fotó: Tóth Helga/Double Rise
Kiértékelték a szervezők a torockói Double Rise fesztivált, amelynek a hétvégén tartották az 5. kiadását. A járványügyi korlátozások miatt előforduló nehézségek ellenére a rendezvényen több mint 12 ezren vettek részt, akiknek közel 40%-a Magyarországról érkezett.
2021. augusztus 17., 13:122021. augusztus 17., 13:12
A járványügyi korlátozásokból fakadó nehézségek ellenére a szervezők sikerként könyvelik el az augusztus 12-14. között a torockói Székelykő lábánál szervezett 5. Double Rise Fesztivált.
A Torockón megvalósuló rendezvény idén visszatért a gyökereihez, a macskaköves faluban tartották a programokat.
„Idén mindenképpen találkozni szerettünk volna a faluban, ott, ahol a Double Rise története kezdődött. Naponta figyeltük a járványügyi helyzet változását, és izgultunk, hogy a lehető leggördülékenyebben megvalósíthassuk ezt a három – kifejezetten pörgős – fesztiválnapot. Örömmel tölt el, hogy az elénk gördülő nehézségek ellenére is sikerült megvalósítanunk az összművészeti fesztiválunkat, amely közel másfél éves kihagyás után ugyanabban a jól ismert „napfelkelős” hangulatban zajlott, mint ahogy azt megszokhattuk– nyilatkozta Gazdag Balázs, a Double Rise Fesztivál főszervezője.
Hozzátette, még nagyobb öröm, hogy magyarországi közönségük is ellátogatott Torockóra a nehézségek ellenére, és így újra híd lehetett a rendezvény a magyarországi és erdélyi fiatalok között.
A jubileumi fesztiválon oltással, 72 óránál nem régebbi PCR, vagy 24 óránál nem régebbi gyorsteszttel lehetett részt venni. A szigorú rendelkezések sem szabták kedvüket a fesztiválozóknak, ennek következtében meg is telt a kempingnek kijelölt terület.
A Folkudvar idén is népszerű találkozási pont volt, összegyűjtve nem csupán a „folkerek” közegét, hanem a jó hangulatot kereső, esetleg más zenei stílusban érdekelt résztvevőket is. A Double Rise Fesztivál hat éve íródó története bizonyosan nem ér véget: a szervezők tervezik a folytatást, ígéretük szerint egy alapjaiban újragondolt, de a fesztivál arculatát és koncepcióját megtartó 6. kiadásra készülnek, azonban a következő fesztivál pontos időpontját még nem árulták el. Addig is abban bíznak, hogy a jövő évi találkozást nem nehezítik meg a korlátozások.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!