Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című kötetét ismerhetik meg az érdeklődők
Fotó: IDEA Könyvtér/Facebook
Több erdélyi helyszínen mutatják be Demeter Ervin Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című kötetét. A képzőművészet erdélyi alkotóit bemutató kiadványt elsőként Kolozsváron ismerhetik meg az érdeklődők.
2025. február 12., 12:002025. február 12., 12:00
Amint a szervező Idea Könyvtér és a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ is közölte, Demeter Ervin kötetet hiánypótló jellegű kiadvány, amely a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet alkotóit,
Az Exit Kiadó, az Erdély Művészetéért Alapítvány és az Erdélyi Művészeti Központ közös kiadásában megjelent kötetet egy hat erdélyi várost – Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Szovátát, Székelyudvarhelyt és Marosvásárhelyt– érintő körút keretében mutatják be. A sepsiszentgyörgyi helyszínén a szerzővel dr. Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője beszélget.
rávilágítva arra, hogy az elszakított nemzetrész alkotói közössége Európában is páratlan művészeti kultúrát hozott létre.
Demeter Ervin (1954) magyarországi politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, kormánymegbízott. Mondhatnánk azt, hogy „nyugalmazott politikus”, hiszen az egykori „titokminiszter” 2020 után visszavonult a nagypolitikából. Az utóbbi években borászként – Tokaj-Hegyalján, Mádon gazdálkodik – , műgyűjtőként és művészeti íróként bukkant fel.
A bemutató turnét az Idea Könyvtér szervezi, amelynek honlapján ajánló olvasható. „E pillanatban egy hiánypótló, képzőművészeti ismereteket időben és térben összegző, de változó műfaji területeket is integráló kötetet tart kezében a tisztelt olvasó, amelyben a szerzőnek láthatóan az volt elsődleges célja, hogy
azt, amikor a teremtés iránti készség, a tehetség és az elkötelezettség megáldott kényszere átszőtte tiszta színeivel még a szürke mindennapokat is.”
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!