Keletre, nyugatra figyelni filmkultúrák metszéspontján – Jakab-Benke Nándor főszerkesztő a húsz éve alapított Filmtettről

Jakab-Benke Nándor, a Filmtett portál főszerkesztője

Jakab-Benke Nándor, a Filmtett portál főszerkesztője

„Tapossuk a saját ösvényünket, ami természetesen sokszor kereszteződik más ösvényekkel, de a Filmtett különbözőségének legerősebb oka ott van a nevében: erdélyi filmes portál. Próbálunk erdélyiek lenni, kiemelten foglalkozni az erdélyi filmes témákkal még akkor is, ha sokszor nincs túl sok belőlük” – mondta el a Krónika megkeresésére a húsz éve alapított, egyetlen erdélyi magyar filmes portál főszerkesztője, Jakab-Benke Nándor.

Kiss Judit

2020. június 10., 21:212020. június 10., 21:21

– Húszéves a Filmtett, amely nyomtatott havilapnak indult, aztán online filmes portál lett belőle. A huszadik születésnap alkalmából megjelent visszaemlékezésben Sipos Géza, az egyik alapító azt írta, a Filmtett korai korszakában „igyekezett semmi másra nem hasonlítóan egyedi lenni”. Igaz-e ez ma? Illetve mi az, amiben az egyetlen, erdélyi magyar nyelvű filmes portál semmi másra nem hasonlít?

– Belülről másképp lehet ezt megítélni, mint kívülről. Szóval azt remélem, hogy az olvasók – magyarországiak és erdélyiek egyaránt – tudják megmondani a legjobban, nálam elfogulatlanabbul. Én mindenesetre lassan 14 éve azon dolgozom, hogy igaz legyen, és a Filmtett semmi másra ne hasonlítson. Folyamatosan tapossuk a saját ösvényünket, ami természetesen sokszor kereszteződik más ösvényekkel, de a Filmtett különbözőségének legerősebb oka ott van a nevében: erdélyi filmes portál.

Idézet
Próbálunk erdélyiek lenni, kiemelten foglalkozni az erdélyi filmes témákkal még akkor is, ha sokszor nincs túl sok belőlük szűkebb pátriánk filmes életének jellegzetességei miatt. Ez azt jelenti, hogy nincs iparszerű erdélyi film, de vannak erdélyi filmesek,

akik közül persze sokan Magyarországon teljesednek ki filmesként – de ez egy másik beszélgetés témája.

–Az elején a Filmtett „Budapest–Kolozsvár–Bukarest-tengelyen, magyarországi, erdélyi és román filmkultúrák metszéspontján” találta magát. Ez ma is így van? Milyen arányban összpontosít a nagyvilágban zajló, illetve a magyarországi, romániai filmes történésekre?

–Ez ma is teljesen így van, a nagyvilág legfontosabb történéseire (Cannes, Berlin, Velence, Oscar stb.) is ugyanúgy figyelünk, mint a magyar és a román filmtermésre. Egyébként mindkettő robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy lassan nehéz is lépést tartani velük. Előbbi az Andy Vajna nevével fémjelzett Filmalap korszaka miatt stabilizálódott, utóbbi pedig a román új hullám alkotóinak középkorúvá érésével és egy régi-új, műfajfilmesebb igény (újra)megjelenésével konszolidálódott. Röviden: igen, figyelünk keletre is, nyugatra is, otthonra is, itthonra is.

– Meg lehet-e rajzolni a Filmtett olvasójának, fogyasztójának „fantomképét”? Ha lehet ilyen szétválasztást tenni: mennyiben szól a szigorúbban vett szakmának és mennyiben a „laikus” filmkedvelőnek?

– Nem egyszerű feladat efféle fantomképet rajzolni, de mindenképpen próbálunk egy nívósabb diskurzust kialakítani, túllépni az alkalmi, bármilyen más sajtótermékben olvasható egyszerű filmajánlók nyelvezetén (nem mintha azoknak nem lenne meg a jól meghatározott szerepe és fontossága). Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Filmtett hűségesebb olvasója az, aki már eleve picit tájékozottabb a filmtörténetben, úgymond „hardcore” filmrajongó, mélyíteni szeretné az ismereteit, és ütköztetni kritikai látásmódját másokéval. Persze mindig vannak „alkalmibb” olvasóink is, akiket ugyanúgy szeretünk, de lehet hogy nem kattintanak ránk mindennap, csak arra kíváncsiak, hogy mit nézzenek meg péntek este a moziban vagy a streamingszolgáltatón.

– Mi az az irány, amit követni szeretne a portál a jövőben, és mi az, amit még nem ért el, de célul tűz ki maga elé?

– A nyomtatott Filmtett egyik erőssége a tematikus lapszámok jelenléte volt, ez a „onlineosítással” kissé háttérbe szorult, most dolgozunk azon – a visszajelzések alapján úgy látom, némi sikerrel –, hogy ez ismét megerősödjön. A rovatsokszínűség is folyamatosan fejlesztést kíván, ezenkívül gyártunk időnként videós tartalmat is, ezt is jobb lenne rendszeresíteni, illetve épp a koronavírus előtt akartunk egy vadiúj műfajt, a podcastet kipróbálni, de érthető okokból abbamaradt az igyekezet. Idén nyáron újból nekifutunk, amint két ember ismét le tud majd ülni maszk és feszengés nélkül egymással szemben.

– Milyen az erdélyi magyar filmkritika helyzete? Van-e, mutatkozik-e utánpótlás a fiatalok körében?

– Ez egy olyan dolog, ami ideális esetben egyszerre jön alulról és felülről is. Tehát mi hiába szervezünk például kritikaíró versenyt vagy műhelyt, ha nincs érdeklődő; és hiába van érdeklődő, ha nem lel fórumra, visszajelzésre, fejlődési lehetőségre. Hála istennek eddig kisebb-nagyobb eltérésekkel, de működött a dolog alulról is, felülről is: mindig voltak fiatal, tehetséges erdélyiek, akik – a filmkészítés helyett vagy mellett, vagy attól függetlenül – szeretnek filmről gondolkozni, írni, véleményt ütköztetni, mi pedig ennek teret és gondozást biztosítottunk. Ettől függetlenül a szerzőgárdánk – mint ahogy az olvasóinké is – vegyes, magyarországi és erdélyi egyaránt van benne.

A Filmtettnek mindazonáltal kiemelten fontos az utánpótlásképzés, még akkor is, ha érthető okokból ebből nem lehet full time karriert csinálni Erdélyben. Nagyon büszke vagyok olyan, részben a Filmtett által „kinevelt” személyiségekre, mint pl. Németh Előd Marosvásárhelyen, aki az ottani filmes élet egyik oszlopos tagja lett, de szinte bármelyik erdélyi szerzőnket említhetném: tapintható az íráskészségükben, kritikai szemléletmódjukban való fejlődés.

A Filmtettfeszt idén huszadik kiadásához érkezik, remélhetőleg megszervezik októberben •  Fotó: Filmtettfeszt Galéria

A Filmtettfeszt idén huszadik kiadásához érkezik, remélhetőleg megszervezik októberben

Fotó: Filmtettfeszt

Idén is megszerveznék tizenöt erdélyi helyszínen a Filmtettfesztet

Zágoni Bálint is említésre méltó eredménynek tartja, hogy egy teljesen független erdélyi szaklap húsz éven keresztül folyamatosan meg tud jelenni. A Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle főszervezői tisztségét 2009 óta betöltő alkotó szerint elsősorban a szerkesztők és külső munkatársaik elhivatottságának köszönhető, hogy megélték ezt a tisztes kort. „Emellett a Filmtett megjelenése óta feladatának tekintette, hogy az erdélyi magyar filmes szakma fóruma legyen, ezt a szaklapra, illetve 2008-tól a portálra alapozva képzeltük el, de ebben a konstrukcióban mindig fontos szerepe volt a Filmtettfesztnek is, aminek ősszel lesz a huszadik kiadása” – mondta el megkeresésünkre a Filmtett Egyesület elnöke. Kérdésünkre kitért arra is, mi várható az immár 15 erdélyi településre „kiterjedt” fesztivállal kapcsolatban. „A koronavírus-járvány a mi terveinket is befolyásolta, nyári filmes műhelyünket több hónap előkészület után sajnos le kellett mondanunk, mivel jelen pillanatig nincsenek előírások a kormány részéről, hogy az idei nyári táborok egyáltalán megtarthatóak-e, és ha igen, akkor milyen biztonsági feltételeknek kell megfeleljenek” – mondta el Zágoni Bálint. Hozzátette, az őszi fesztivállal kapcsolatosan optimistábbak, idén is 15 erdélyi városban tervezik megszervezni a vetítéseket október 7–11. között. „Már folynak az egyeztetések a társszervezőkkel, forgalmazókkal a program kapcsán, arra az eshetőségre is igyekszünk felkészülni, hogy ha a járvány második hulláma is végigseperne ősszel. Szeretnénk októberben a fesztivál keretei között méltó módon megünnepelni a Filmtett fennállásának huszadik évfordulóját” – mondta Zágoni Bálint. Az első ízben 2001-ben megszervezett rendezvény célja az volt, hogy friss magyar filmeket vetítsenek le a kolozsvári közönségnek. Az azóta eltelt időben a magyarországi filmválogatás mellett megerősítették a program erdélyi vonulatát is: némafilmek, amatőr alkotások, kisjáték-, dokumentum- és animációs filmek befutott alkotóktól, diákmunkák, illetve Erdélyben készült egész estés alkotások egyaránt terítékre kerültek. Kísérőrendezvényként közönségtalálkozók, filmes témájú kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, különféle workshopok és filmszakmai gyorstalpalók tarkítják évről évre a programot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra