A zenélő mesekönyv hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét
Fotó: Cseke Csilla
A Kárpát-medence magyar népi dallamait és hangszereit ismerhetik meg a gyerekek a nemrég megjelent, Kodály és a cifra palota című zenélő könyvben. Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművésze, énekes szólistája a friss és korábbi kötete céljáról, a népművészeti összefogással megvalósult, többek között kalotaszegi és székelyföldi népdalokat is tartalmazó mesekönyvről beszélt a Krónikának.
2024. december 28., 08:382024. december 28., 08:38
2024. december 28., 08:462024. december 28., 08:46
– Két évvel a Bartók és a tücsöklagzi című zenélő mesekönyv megjelenése után most újabb kötet vezeti be a gyerekeket a népi hangszerek és a népzene világába. Honnan jött az ötlet, mit fedezhetnek fel a legkisebbek a könyvekben?
– Szerettem volna kicsit közelebb hozni a gyerekekhez a magyar népzenét, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a zenei nevelést. Bartók Béla és Kodály Zoltán országában nem sok szó esik arról, hogy mennyit köszönhetünk nekik, amiért lelkiismeretes kutató- és gyűjtőmunkáikkal milyen sokat megmentettek a későbbi nemzedékeknek.
Emellett egy kis segítséget is akartam nyújtani, hogy a gyerekek kicsit betájolhassák magukat. Az első kötetben Bartók vezeti körbe a kis erdei madárkákat Magyarországon, ahol elmennek a Rábaközbe, Palócföldre, Szatmárba, Hortobágyba, Dél-Alföldre, Sárközbe. A második kötet pedig még messzebbre kalauzol, a Kodály és a cifra palota című könyv már az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja.
Tapolczai-Zsuráfszky Lilla az összetartozás érzését is próbálta becsempészni az új kötetbe
Fotó: Cseke Csilla
– Milyen történetekre épül a két kötet, illetve milyen dalok csendülnek fel ezeket lapozgatva?
– Az első kötetben az egész mesének a keretét a Házasodik a tücsök kezdetű dal adta, amely Bartók Béla egyik gyűjtése. Erre felfűztem egy aranyos kis történetet miszerint a tücsök és a szúnyoglány házasodni készül, csak még nincs zenekar. Az erdei madárkák megígérik, hogy majd ők megtanulnak zenélni az esküvőre, és Bartók Béla segítségét kérik abban, hogy merre induljanak. Kapnak tőle egy térképet, és a fentebb említett tájegységeken megtanulnak különböző hangszereken játszani, majd a legvégén összeáll a zenekar, és fölcsendül a jól ismert nóta.
A második kötet az egész Kárpát-medence magyar népi hangszereit bemutatja
Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla
Szerettem volna a második kötethez is egy ugyanilyen kerettörténetet találni, viszont nehéz volt olyan Kodály-gyűjtésre bukkanni, amely gyermekbarát szövegű, fiúknak és lányoknak is szól, könnyen énekelhető. Végül a Cifra palota kezdetű magyar népdalra esett a választás, a cifra palota számomra mögöttes jelentéssel is bírt arra vonatkozóan, hogy a népművészet, a saját hagyományaink ismerete mennyire megszínesítheti mindennapjainkat, és mennyivel többé teheti az életünket. A történet szintén egy problémával indul: az erdei állatok találnak egy üres házikót, amelyben mindenféle zene szól, csak magyar népzene nem, és az arra kiránduló Kodály Zoltán azt mondja a madárkáknak, hogy menjenek el olyan helyekre, ahol a leggyönyörűbb magyar virágok élnek, mert ők ismerik a legszebb népdalokat. Azért fűztem föl virágmotívumokra ezt a történetet, mert
Így választottam ki Somogy, Kalocsa, Matyóföld, Székelyföld, Kalotaszeg, Moldva, Felvidék, Délvidék településeit.
Nagyon fontosnak tartottam, hogy például egy budapesti kisgyerek is tudja, több száz kilométerre a magyar fővárostól is magyar dalok szólnak. Ezáltal kissé az összetartozás érzését is próbáltam becsempészni.
Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla
– A frissen megjelent kötetben 19 nyomógomb van, mindegyiknél 15 másodpercnyi zenét lehet meghallgatni dalszövegekkel együtt. Kik éneklik a népdalokat?
– Míg az első kötetet én énekeltem föl, a másodiknál már mindenképpen szerettem volna, ha az adott néprajzi táj „hangján” szólalnak meg a népdalok, prominens énekesek előadásában. Én a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben táncolok, így a felvidéki kollégáimat – Juhász Zsombort, Csicsmann Dánielt és Juhász Sándort –, illetve Benedek Attila székely munkatársamat kértem fel az éneklésre, valamint meghívott előadóként a Gyimesekből Sára Veronikát, Kárpátaljáról a Népművészet Ifjú Mestere díjas Pál Esztert, Délvidékről a „Fölszállott a Páva” győztesét, Csizmadia Annát és Kalotaszegről pedig Mezei Balázst. Ugyanakkor a dalokat a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarával vettük fel, amelynek zenekarvezető prímása a kolozsvári születésű Papp István Gázsa.
Természetesen az adott tájakra legjellemzőbb hangszerekkel is megismerkedhetnek a gyerekek, mint a harmonika, tárogató, hegedű, koboz, gardon, klarinét.
Fotó: Cseke Csilla
– Milyen fogadtatásban részesült a kötet, pozitívak a visszajelzések?
– Nagy érdeklődés övezi, nemrég egyedüli mesekönyvként kikerült a Libri könyvesbolt sikerlistájára. Egy fantasztikus Kárpát-medencei összefogás eredménye, hiszen ennyi különböző helyről érkező hang együttes erejével végül kiszínesedik ez a ház, és egy cifra palotává változik. Nagyon boldoggá tesz, hogy Budapesten is erdélyi népdalokat énekelnek, Kárpát-medencei dallamok járják át a játszótereket, óvodákat, iskolákat.
Kaptam olyan visszajelzéseket is, hogy a kötettel egyedül tudják hagyni a gyereket, például amíg az anyuka a konyhában főz, hallja, hogy a nappaliban mit csinál a gyerek, mert szól a zene. A zenélőkönyv hosszú időre leköltheti a kicsik figyelmét akár már nulla éves kortól, de bármely korosztály tud tanulni belőle. Kis Anna illusztrátor csodálatos fantáziával megáldva megrajzolta az adott táj legjellegzetesebb motívumait, így belecsempészve olyan apró részleteket, hogy tényleg órákig lehet nézegetni ezt a könyvet.
Kis Anna illusztrátor és Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző
Fotó: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla
– Tovább szólnak a népdalok egy harmadik kötetben is?
– A harmadik könyv fejben már kezd összeállni, és tervben van egy negyedik is. Viszont jelenleg szeretném látni a visszajelzéseket az első két kötetről, még több idegen nyelvre lefordítani, még több helyre eljuttatni a világba. Most angol, német és japán nyelven kapható, és készül a török változat is. Remélem, hogy ezáltal is tudjuk terjeszteni a nagyvilágban, hogy mennyire csodálatos és sokszínű a magyar kultúrkincs.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!