Kamerával Wass Albert nyomán

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A költőről készülő dokumentum-játékfilm utolsó jeleneteit forgatta Koltay Gábor rendező. Ha a budapesti mozik vállalják a Wass Albert életéről szóló dokumentum-játékfilm bemutatását, úgy a magyar fővárosban még az idén műsorra kerülhet Koltay Gábor legújabb alkotása. Az ismert rendező és hétfős stábja a napokban fejezte be a mű erdélyi képsorainak forgatását. A magyarországi forgatócsoport tíz napon keresztül járta a 99 éve született író és költő nevéhez fűződő helyeket.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. augusztus 13., 00:002007. augusztus 13., 00:00

A filmesek a mezőségi Cegétől és Vasasszentgotthárdtól a Bánffy-vadászházig, a Kelemen- és Görgényi-havasok vadregényes völgyeitől az ezer méternél is magasabb csúcsokig számos helyszínt bebarangoltak. A hasonló stílusban készült Trianon és Horthy című filmek szerzője, Koltay Gábor lapunknak elmondta, hogy szeptember közepétől Halász Lajos kollégájával hozzálátnak a nyersanyag vágásához, és ha minden tervszerűen halad, a következő hónapra el is készül a két és fél órás alkotás. A szerző – aki nem titkolja: csak 1989 után találkozott az író műveivel – 2003-ban látott neki a filmezésnek, amikor Wass Albert két fiával, az Egyesült Államokban élő Miklóssal és a Németországból hazatérő Endrével egyszer már végigjárta az apjuk nevéhez kapcsolódó helyszíneket.

Koltay Gábor hosszú évek óta készül a forgatásra. Előbb játékfilmben gondolkozott, de támogatás hiányában kénytelen volt lemondani eredeti tervéről. „Hiába telt el tizenhét év a rendszerváltás óta, a játékfilm elkészítéséhez szükséges két-háromszáz millió forintból egyetlen fillért sem kaptam. Tudomásul véve az illetékesek hozzáállását, kénytelen voltam átértékelni az elképzelést és a hagyományos játékfilm helyett a játék- és a dokumentumfilm közötti átmenetet választottam” – meséli a film megálmodója.

Az ellentmondások nyomában

A film főhőse egy fiatal színész, akit a Barátok közt című tévésorozatból ismert Rékási Károly alakít. A főszereplő, aki csodálatosan és nagy sikerrel adja elő Wass Albert verseit, közelebbről is meg szeretné ismerni az erdélyi származású írót, költőt. A kezébe kerül egy 1945-ben Magyarországon kiadott könyvecske, ahol Wass neve Adolf Hitleré és Benito Mussolinié mellett szerepel. A színész, aki látja, hogy 1989 után mindenütt sikere van Wass Albert műveinek, nem érti, hogyan emlegethetik az írót egy napon a háborús bűnösökkel. Mint ahogy azt sem érti, Wass miért nem kaphat mellszobrot Budapesten, nem beszélve Erdélyről, ahol a hatalom még a templomok udvaraiból is kiűzi az emlékműveket. Választ szeretne találni a gyötrő ellentmondásra, ezért, nyomok után kutatva, különböző irodalmárokat, történészeket keres fel, ellátogat Erdélybe, megkeresi Wass Albert szülőfaluját, felmegy a havasra, találkozik és elbeszélget az egyszerű román parasztemberekkel. A dokumentumfilmben a főszereplő beszélget Raffai Ernő Magyarországon élő történésszel, Pomogáts Béla, Medvig Endre, Takaró Mihály, Márkus Béla és Nagy Pál irodalomtörténészekkel, Bartha József holtmarosi református lelkésszel, Kincses Előd marosvásárhelyi jogásszal, valamint Vekov Károly kolozsvári történésszel, az egyetlen emberrel, aki a Szekuritáté irattárában áttanulmányozta a Wass Albert koncepciós peréről készült iratcsomót.

Koltay sajnálatára az ellenkező vélemények képviselői csak közvetett módon szólalnak meg a filmben. „Azok közül, akik a mai napig is a legcifrább jelzőkkel illetik Wass Albertet, sajnos egyik sem vállalta, hogy megjelenjen a filmben. Az ő véleményüket máshol megjelent tanulmányaikból, újságcikkeikből fogom idézni” – sajnálkozott a rendező. Bár nem árulta el, kik fogják képviselni az „ellentábort”, információink szerint a filmben mások mellett Tamás Gáspár Miklós és Cs. Gyimesi Éva a témát érintő régebbi nyilatkozatai is megjelennek. Megszólal viszont Cornel Cîlţea, A funtineli boszorkány fordítója, illetve Kiss Zsófi néni – a Feketelakon élő nyolcvanéves asszony aki fiatal korában Wassék kastélyában szolgált. Előrehaladott kora ellenére most is úgy emlékszik a „gróf úrra”, mintha minden a tegnap történt volna. Zsófi néni Wass Albert művein keresztül tartotta a kapcsolatot egykori gazdájával. Mint mondja, az összes könyvét elolvasta.

Barátok közt – a csúcson

Rékási Károly népszerűségére vall, hogy rajongói az isten háta mögött, pontosabban az Istenszéke 1381 méteres csúcsa felé gyalogolva is felismerik. Hiába a szokatlan öltözet, a sok kilométeres túrától megfáradt arc, a vele szembe érkező szászrégeni cserkészcsapat tagjai felismerik a fiatal színészt. Mindjárt előkerül a fényképezőgép, a papír és az írószer, az RTL Klub esti sorozatának hőse pedig autogramokat kezd osztogatni. A cserkészek távozta után újabb túrázó csoport ismer a kameraállványt cipelő Rékásira. Ezennel bebizonyosodik: otthonától több száz kilométerre, a világ tetején is barátok közt érezheti magát.

Rékási nem az egyedüli, aki szorgosan cipekedik. A stáb összes tagja kiveszi a részét a munkából, függetlenül attól, hogy idegenvezetőként vagy hangosítóként, operatőrként vagy egyetemi tanárként vesz részt a csapatmunkában. „Én már az elején a fiúk tudtára adtam: nem árulok zsákbamacskát. Az anyagi támogatás szinte nulla, aki akarja vállalja, aki nem, az nem. És vállalták! Saját autóikkal jöttek, saját szabadidejüket áldozzák fel” – dicséri a stábját Koltay. Míg a többiek arra a sziklaoromra próbálnak egyensúlyozva kijutni, ahonnan Wass Albert hamvainak egy részét annak idején szétszórták, a bátor emberként ismert rendező csak távolról szemléli a kollégáit. Kezdetben utasításait is jó tíz–tizenöt méterről adja, később már néhány lépésre közelít. „Ennél tovább nem merészkedem, mert tériszonyom van” – magyarázza „távolságtartását” Koltay Gábor, aki a film egyik utolsó jelenetét forgatja az Istenszékén.

A teniszpályán összeszedett „Wass”

Wass Albert személyét egy, a nagyközönség számára kevésbé ismert színész, a jelenleg Miskolcon játszó Áron László alakítja. A középkorú művész véletlenszerűen csöppent a képbe. „A Városmajor teniszpályáján ismertem meg, amikor egyszer Ferenczy Csongor marosvásárhelyi származású színésszel jött játszani. De hisz én Wass Alberttel teniszezem! – kiáltottam fel, s máris szétkürtöltem, hogy a filmemben ő fogja alakítani a költőt. Akkor még mindenki csak mosolygott” – emlékszik vissza a szereposztás egyik momentumára Koltay.

A szellem meggyilkolhatatlan

Bármilyen lelkesen dolgozik a stáb, a film bemutatója fölött még rengeteg kérdőjel lebeg. Koltay legutóbbi alkotásainak – a trianoni békeszerződésről, illetve Horthy Miklós kormányzóról szóló filmjeinek – jelentős közönségsikere volt, ám mégis kevés mozi tűzte műsorára az alkotásokat. „Budapesten a Horthyt csak az Uránia mutatta be, a Trianont is alig merték levetíteni. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is akad mozi, ahol, ha nem egyéb, a közönség nyomására fogják műsorra tűzni. Erdélyben meg ott vannak a templomok, a parókiák, és különben is, az itteni emberek megtalálják a módját annak, hogy megszerezzék a filmet – bizakodik a történelemből ihletődött alkotásaival sokak szemében szálkát jelentő rendező. – Számomra már az is jelzésértékű, hogy amikor felhívást tettem közzé a hiányzó forintmilliók begyűjtésére, rengetegen jelentkeztek. A névtelen adakozók 10 ezer forinttól egészen a milliós összegig nagyon sok pénzt felajánlottak.”

Koltay szomorúnak tartja az anyaországi hatalom merev, elutasító hozzáállását Wass Albert személyéhez. „Míg az esztenán a Wass Albert regényeiben is megjelenő egyszerű román paraszt friss, meleg tejjel kínál, az otthoni hatalom megtagadja Wass Albertet. Ez egy olyan, tipikusan kelet-európai írósors, amely a világ valóban demokratikus államaiban elképzelhetetlen lenne. Egy nagyon idős holtmarosi néni találóan fogalmazta meg, amikor az üresen maradt szobortalapzat mellett azt mondta, hogy egyesek holtában is félnek a költőtől. Azt hiszem a szobrot le lehet dönteni, de a szellemét nem lehet meggyilkolni” – állítja Koltay Gábor.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Iráni rendező titokban forgatott filmje kapta az Arany Pálmát Cannes-ban

Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.

Iráni rendező titokban forgatott filmje kapta az Arany Pálmát Cannes-ban
2025. május 22., csütörtök

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető

Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető
2025. május 22., csütörtök

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
2025. május 22., csütörtök

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en

Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en
2025. május 21., szerda

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma

Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma
2025. május 20., kedd

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház

Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház
2025. május 18., vasárnap

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása
2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban