Kallós Zoltán-díj: az elismerésnél fontosabb a munka Székely Melinda és Feketelaki Tibor szamosújvári néptáncoktatók számára

Elismert lépések. Feketelaki Tibor és Székely Melinda pozitív visszajelzésként tekint a díjra •  Fotó: MTI/Kiss Gábor

Elismert lépések. Feketelaki Tibor és Székely Melinda pozitív visszajelzésként tekint a díjra

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Székely Melinda és Feketelaki Tibor számára is sokat jelent, hogy olyan díjban részesültek, amely Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő nevét viseli. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által frissen kitüntetett szamosújvári néptáncoktatók a pozitív visszajelzésről, az elismerés névadójához fűződő viszonyukról beszéltek lapunknak.

Simó Helga

2021. április 26., 20:002021. április 26., 20:00

Az erdélyi hagyományos néptánckultúra magas szintű művelése és népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült nemrég Kallós Zoltán-díjban Székely Melinda és Feketelaki Tibor. A szamosújvári néptáncoktatók meglepődtek, hogy nekik adományozták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kitüntetését. Székely Melinda a Krónika érdeklődésére elmondta, egy nagyon fontos dolgot megtanult az évek során: az alázatot, és azt, hogy mindig a munkát helyezze első helyre, ne az elismerést.

Idézet
Pedagógusi ars poeticám is ezen alapszik. Természetesen örülök, hiszen mindenki örül a pozitív visszajelzésnek, de talán a legfontosabb számomra ebben a díjban mégiscsak az, hogy Zoli bácsi nevét viseli. Így kicsit mindig a kezdetek varázsára, a táncház kínálta spontaneitásra, a beteljesített lehetőségekre fog emlékeztetni”

– fogalmazott a néptáncos. Férje, Feketelaki Tibor szintén pozitív visszajelzésként tekint az elismerésre. Bevallása szerint ódzkodik a nyilvánosságtól, ezért felemás érzésekkel viszonyul a díjhoz, de természetesen hálával gondol a kitüntetésre.

Kallós Zoli bácsi mindig segített, „jelen volt”

Mindkettőjük számára sokat jelent, hogy olyan díjban részesültek, amely Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő nevét viseli.

Székely Melinda Kalákás időszakában ismerkedett meg Kallós Zoltánnal, aki mindig ott állt az együttesük mellett és segített: ha kellett, viselettel, szakmai tanáccsal, vagy azzal, hogy a válaszúti házát a rendelkezésükre bocsátotta egy-egy táncházra.

„Mindenki személyes történeteit ismerte, hiszen az egész Mezőségre kiterjedt kapcsolatrendszere volt. Mi, akik szamosújváriak voltunk ugyan, de a Mezőség különböző falvaiból származtunk, meglepetten tapasztaltuk, hogy Zoli bácsi szinte az összesünk nagyszüleit, rokonait ismeri. Bár nagy korkülönbség volt közöttünk, a fiatalok nyelvét folyékonyan beszélte, közeli kapcsolatban tudtunk lenni vele” – idézte fel Székely Melinda.

A válaszúti táborokban került közelebb a neves néprajzkutatóhoz, hiszen sokszor figyelemmel kísérte az általuk tartott táncpróbákat, hozzászólt a tanítási módszereikhez, „jelen volt”.

Amikor Székely Melinda gyűjteni ment a Mezőségre, mindig tanácsokkal látta el, hogy kiket érdemes megkérdezni, hova lehet bekopogtatni és rá hivatkozni. Néprajzosként is sokat segített, ha egy új dolgozattémája volt, gyakran látogatta meg kolozsvári lakásában, hogy kikérje véleményét, végül az államvizsga-dolgozatát is a 2000-ben létrehozott Kallós Múzeum válaszúti szobájának textíliáiból írta.

•  Fotó: teka.ro Galéria

Fotó: teka.ro

Feketelaki Tibornak is rengeteg személyes emléke van, ezen felül még rokoni szálak is fűzik Kallós Zoltánhoz. „Amikor mi érettségiztünk, ha jól emlékszem, akkor kapta vissza Zoli bácsi a válaszúti kúriát. Lelkes csapat voltunk, többek között azzal is foglalkoztunk, hogy a kollektív után hátramaradt szemetet megpróbáltuk eltakarítani a kúriából, és belakni azt a teret valamilyen formában” – magyarázta a néptáncoktató.

Szerteágazó tevékenység

Székely Melinda 1992-ben kezdett néptáncolni, de sosem tekintett rá munkaként.

Idézet
A táncház hívta fel a figyelmemet a táncra, amelyet aztán a sajátomként ismertem fel, hiszen nagyszüleim Székről származtak. Mégis kicsit kívülről közeledtem a népi kultúrához, úgy tekintettem rá mint idegenre, amíg a saját kultúrámat fel nem fedeztem benne. Érdekes ráismerés volt”

– emlékezett vissza a néprajzkutató.

Rámutatott, a Kolozs megyei Szamosújváron, a táncházban találkozott először a tánccal, és akkor még nem tudta, hogy ez ugyanaz a mozgáskultúra, amit már gyerekkorában a családi ünnepségeken tanult. A helyi táncházas fiatalok első generációjához tartozott, jelen volt, amikor a Téka Alapítvány létrejött, hiszen az akkori fiatalok szolgáltatták az emberi alapját annak a művelődésszervező munkának, amely ma már erős talajon áll.

Feketelaki Tibor ugyancsak Szamosújváron kezdett el táncolni kamaszként. Ő is a Téka Alapítvány keretében megalakult Kaláka Néptáncegyüttesben.

Kifejtette, civil szervezeti munkájuk is meghatározó volt, hiszen ekkor kezdtek el táncoktatással foglalkozni. Annak ellenére, hogy főként a tánctanításra összepontosítottak, aktív táncosként is jelen voltak különböző együtteseknél.

A házaspár többnyire együtt tanított az évek során, azonban most már vannak olyan munkáik is, amelyeket nem tudnak közösen bevállalni, főként egyéb szakmai kötelezettségeik miatt.

•  Fotó: Facebook/RMDSZ Galéria

Fotó: Facebook/RMDSZ

A Válaszúton kiépülő Kallós Zoltán Alapítvány munkájában is részt vettek a kezdetektől, hiszen a Kallós Zoltán által visszakapott házat 1995 nyarán a Kaláka Néptáncegyüttes segítségével hozták rendbe, hogy augusztusban tábort tudjanak ott tartani. A válaszúti táborokban is kezdettől fogva jelen voltak, nyaranta a második otthonukká vált, hiszen 1998-tól előbb a gyerektáborokban, majd 2004-től a felnőtt táborban is tanítottak.

2003-tól visszamentek Szamosújvárra, ugyanis Székely Melinda itt kapott magyartanári állást, és ezáltal a Kaláka Néptáncegyüttesebe is visszatértek művészeti vezetőként. Ezt a munkát 2019-ben adták fel, amikor tanítványaik közül kikerült az a pár, amelyre méltó módon rábízhatták az együttest.

Ekkor kérték fel őket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében, Kolozsváron létrejött táncművészet szakon való oktatásra.

Jelenleg részben online, részben személyes jelenléttel tanítanak. Kifejtették, a szak egy hosszú ideje meglévő hiátus pótlása céljából született. Rámutattak, sokan foglalkoznak néptánccal Erdélyben, miközben itthon sehol se volt lehetőség ezt tanulni. Néhányan Budapesten képezték ki magukat, de sokan képzettség nélkül végzik ezt a munkát. Könczei Csongor érdeme, hogy ezt a hiányt végül megszüntette azáltal, hogy rengeteg energiát, időt szánt arra, hogy ez a szak megszülethessen.

Székely Melinda és Feketelaki Tibor elsőéves diákjaik motiváltak és nyitottak, aminek a néptáncoktatók nagyon örülnek. Úgy gondolják, erre a szakra nagy szükség volt, és nagy lehetőségek rejlenek benne. Mi sem jobb bizonyíték erre, hogy tapasztalataik szerint a járvány szülte nehézségek ellenére is nyitottak, energikusak a diákok, akik tanulni akarnak, és nem utolsó sorban kíváncsiak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán
2024. október 23., szerda

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban

Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban
2024. október 23., szerda

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés

Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés
2024. október 23., szerda

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál

Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál
2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó
2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon