Interaktív, multimédiás elemeket felvonultató kiállítások, életnagyságú viaszbábuk segítségével elevenedik meg a török hódoltság kora és Gárdonyi regényének világa az egri vár föld alatti járataiban, a kazamatákban. A Dobó István Vármúzeum kínálata a gyerekek számára is vonzó módon mutatja be a történelmet.
2017. február 12., 09:392017. február 12., 09:39
A klasszikusnak számító könyvek lapjain olvasható történéseket még izgalmasnak találták a mostani kamaszok szülei, nagyszülei. Generációjuk minden tagja elolvasta például az Egri csillagokat – nem föltétlenül azért, mert kötelező házi olvasmány volt. Hanem azért, mert magával ragadta képzeletét az egri vár védőinek herokius küzdelme a hatványozott oszmán túlerővel szemben, a Gárdonyi-regény felnőtt fejjel naivnak tekinthető romantikus cselekményvezetése, Bornemissza Gergő és Cecey Éva szerelmének eszköztelenségében is pátoszos bűbája, jó és gonosz örök küzdelmének az 1550-es évek Magyarországára kivetített rajzolata és persze az időutazás.
Manapság egyre nehezebb lekötni a mozgóképek, a virtuális világ villódzásaihoz szokott kiskamasz figyelmét betűkből kibontakozó kalandokkal. Ha viszont a tizenéves ellátogat Egerbe, és megtekinti a Dobó István Vármúzeum kínálatát, a technika vívmányainak köszönhetően megelevenedik előtte mindaz, aminek az impozáns épületegyüttes hírnevét köszönheti.
Aknafigyelő folyosók a kazamatákban
A török korszakot bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállítások „támasztják fel” itt a történelmet. Hatalmas képernyőkre kivetített látványos animációk, makettek, viaszbábuk, korhű öltözékben magyarázó idegenvezető élményszerű előadása teszi ugyanis vonzóvá a történelmet, azt a korszakot, amikor a török várháborúk idején, 1552-ben fényes, Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte győzelmet arattak az egriek Mehmed pasa serege felett. Heroikus fényben tűnik így fel az ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom harmincszoros túlerőben lévő seregét.
A mai kiskamasz talán nem rágta át magát az Egri csillagokon mint kötelező háziolvasmányon, de ha megtekinti a Lőporfüst – kövek között elnevezésű kazamata-kiállítást, valószínűleg tudatosul benne, hogy Eger vára fontos erőssége volt a 16. században a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának”. Hatalmas, kivilágított kivetítőn elevenedik meg az is, hogy milyen viseletet, fenyverzetet hordott egy janicsár vagy szpáhi, velük szemben pedig egy magyar gyalogos és lovas katona felszerelését lehet megtekinteni. A korabeli ruhába öltözött, szakavatott idegenvezető pedig ráirányítja a figyelmet a magyarok és törökök viseletének hasonlóságaira, különbségeire.
Az egri vár föld alatti járatrendszerében pontos képet kap a látogató arról is, hogy miként lőttek az ágyúkkal, mit jelent az ágyúállás, ugyanakkor a vár talán legizgalmasabb részei a kazamatarendszerhez tartozó aknafigyelő folyosók. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek az 1500-as években, és a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között a várvédőknek. Gyorsan pörgő képsorok mutatják a kivetítőn, hogy miként készültek az aknafigyelő folyosók, vagy hogyan semmisítették meg az aknákat, látható, amint terjed a tűz a lőporos hordók felé a gyújtózsinórokon.
Elválasztani a tényeket a fikciótól
A múzeum kiállítása egyszerre összpontosít arra, hogy a történelmi tényeket pontosan, ferdítés nélkül mutassa be a látogatóknak, ugyanakkor a korszakról írt irodalmi mű vagy képzőművészeti alkotások iránt is felkelti az érdeklődést, közben pedig igyekszik elválasztani a tényeket a fikciótól. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi nagy hatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább. A múzeum ismertetése rávilágít arra is, hogy Várkonyi Zoltán 1968-ban készített mozija több ponton is nélkülözi a tényszerűséget. Például bár a filmben az látható, hogy a törökök a várfalnak támasztott létrán kapaszkodnak felfelé, ez nem valóságszerű, hiszen a létrát könnyedén elmozdíthatták volna fentről a várvédők: a történelmi tények szerint omladékokhoz támasztották a hágcsókat a törökök.
A kazamatákban látható kiállított kép-, hang- és tárgyi anyag nemcsak a történelem, hanem Gárdonyi 1898-ban napvilágot látott regénye iránt is felkeltheti az érdeklődést. A föld alatti folyosón ugyanis ott látható az író életnagyságú fotográfiája, pipája, valamint az Egri csillagok első oldalának kézirata, így annak bizonyítéka is, hogy az író eredetileg más címet adott művének. A regényt Gárdonyi alapos kutatómunka után vetette papírra, eredeti címe Hold és csillagok volt, az alcíme pedig Gergely diák. 1899-ben jelent meg a regény a Pesti Hírlapban folytatásokban, majd két évvel később könyv formájában. A látogató kibetűzheti Gárdonyi kalligrafikus kézírásával a regény első mondatát is: „A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy leány”.
Végül, de nem utolsósorban a vár egy másik föld alatti részében ott sorakoznak a regény szereplői életnagyságú viaszbábuk alakjában, korhű öltözékben. Ott álldogál Gárdonyi viaszfigurája is, központi helyen maga Dobó, körülöttük pedig Gergely és Vica, Sárközi, a cigány és természetesen a félszemű Jumurdzsák, távolabb pedig pazarul feldíszített sátrában maga a szultán, gyümölcsökkel gazdagon megrakott tálak mögött, fenséges turbánját szerecsen rabszolga őrzi. Ily módon talán többféleképpen is új életet nyerhetnek az Egri csillagok szereplői, és megelevenedik a korszak nemcsak az egri vár múzeumában, hanem a mai kamaszok képzeletében és tudásanyagában is. Szóval feltámadhatnak Jumurdzsákék.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
szóljon hozzá!