Az Erdélyben élő etnikumok népzene- és néptánchagyományát őrzi, élteti a Háromszék Táncegyüttes
Fotó: Háromszék Táncegyüttes/ Facebook
Online programsorozattal ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes csütörtöktől szombatig. A kínálatban az emlékezetes előadásokra való visszatekintés, kötet- és riportfilm-bemutató is szerepel.
2020. november 19., 14:002020. november 19., 14:00
2020. november 19., 14:172020. november 19., 14:17
A Háromszék Táncegyüttes idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, a járványügyi helyzetre való tekintettel a virtuális térben tartják a társulat ünnepi programsorozatát november 19–21. között. Mint az együttes közleményében olvasható, felidézik az elmúlt évek emlékezetes pillanatait,
„Bízunk benne, hogy hamarosan személyesen is lesz alkalmunk ünnepelni, mert minden egyes előadás ünnep számunkra, ajándék a lelkünknek, és ajándék a közönségnek” – fogalmaz a társulat közleménye.
A Háromszék Táncegyüttesnek kettős feladata van: nemzeti közösségünk identitáserősítése, valamint művészi produkciók létrehozása, amelyben összekovácsolódnak a kortárs elemek a tradicionális értékekkel.
– foglalta össze Deák Gyula Levente, a társulat igazgatója művészi hitvallásuk lényegét.
A 30. születésnapra könyv is született: Fekete Réka újságíró Táncösvényeken című összefoglaló albumban kísérli meg bevezetni az olvasót e három évtized forgatagába. A kiadványban megjelenő fotókat Ferencz Csaba szerkesztette, a felvételek Henning János, Ádám Gyula, Kátai József, Ürmösi Levente Mihály alkotásai.
„Pörögnek a képek, csaknem húsz előadás felvételei, s majdnem annyi rendezvényről szóló, szemet gyönyörködtető dokumentum. Mind ebbe az albumba kívánkoznak. A Háromszék Táncegyüttes fennállásának harmadik évtizedét összefoglaló album nem törekedhet többre, mint hogy megkísérelje bevezetni az olvasót e sokszínűség forgatagába. Vagy inkább a lapozgatót, aki eme gazdagság láttán a versbe sűrített kérdést is ízlelgeti: „Honnan e mozdulat-ország?” – olvasható a kötet leírásában.
A kiadvány a 2010-ben készült Táncbeszéd című beszélgetőkönyv folytatása.
A riportfilm ugyancsak időutazás, összefonódva a jelennel, a nézők bekukkanthatnak a kulisszák mögé, részt vehetnek egy turnén, betekintést nyerhetnek a táncosok, háttérdolgozók mindennapos munkájába. A film Ürmösi Levente Mihály rendezésében készült.
A könyv- és filmbemutatót koncertekkel színesítik, csütörtökön 19 órától Kolozsváron élő fiatal népzenészek tartanak koncertet a virtuális térben Rendek között, vonók mögött – Népzenészsorsok a XXI. századból címmel. A programból nem maradhat ki a táncegyüttes zenekarának, a Heveder bandának az örömmuzsikálása sem, amely a Gyimesi Skanzen Panzióban került rögzítésre, és a budapesti Magyarság Háza jóvoltából közvetítik november 20-án, pénteken 18 órától.
Az ünnepi rendezvényen a táncegyüttes nem feledkezik meg legkisebb nézőiről sem, november 21-én, szombaton 11 órától vetítésre kerül a Furik Rita rendezésében készült Az én mesém című gyermekelőadásuk.
Az online programsorozat az együttes Facebook-oldalán lesz elérhető november 19–21. között.
A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. 1999-ig állami költségvetésből működő hivatásos néptáncegyüttes volt, tíz évig a város polgármesteri hivatalához tartozott, 2009-től hivatalos fenntartója a Kovászna Megyei Tanács. A Háromszék Táncegyüttes előadásai az utóbbi években megmutatták az Erdélyben élő etnikumok népzene- és néptánchagyományának aktualitását.
Ennek szellemében születtek repertoárjának olyan darabjai, mint a Vérnász, a Váróterem, az Ábel, a Csávási ballada, a Böjttől böjtig, A banda, Két kezem forgatta, szívem táncoltatta, a Száz évig, A Tékozló fiú, a Gábor Áron vagy az Erdély-menyegző, amelyeket hazai és nemzetközi színpadokon számtalanszor előadtak.
A Háromszék Táncegyüttes egyedi arcvonalát a hagyományos folklórműsorok és a kortárs táncszínházi formák ötvözésében alakította ki az évek során, színpadra vitte az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját és a bennük rejlő teatralitást. Felléptek többek közt Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Svájcban, Olaszországban, Portugáliában, Finnországban, Görögországban is.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!