Fotó: Boda L. Gergely
Számos rendezővel, producerrel, színésszel találkozhatott a közönség a tegnap zárult marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon, amelynek díjait szombat este osztották ki.
2016. november 06., 19:402016. november 06., 19:40
A kulturális minisztérium által felajánlott nagydíjat az izlandi–dániai Artun című, Guðmundur Arnar Guðmundsson rendezte film kapta, a Maros Megyei Tanács díját francia alkotásnak, Natalia Chernysheva Két barát című filmjének, míg Marosvásárhely város díját a magyarországi rendező, Oláh Kata En Passant című mozijának ítélték oda. A Maros Megyei Madisz és az Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Simó Sándor-emlékdíjat a legjobb diákfilm kapta, Radu Ghelbereu Km 73 című alkotása. A zsűri különdíját
Coke Riobóo Made in Spain című spanyol filmjének, valamint Bucsi Réka Love című magyar–francia koprodukcióban készült alkotásának ítélték oda. A díjkiosztón a zsűri nevében Cristi Puiu rendező értékelte az idei fesztivált. Elmondta, utoljára tizenegy évvel ezelőtt járt Marosvásárhelyen, és meglepte, hogy az akkorihoz képest kisebb az érdeklődés a szemle iránt. Szóvá tette azt is, hogy gyűrött volt a vetítővászon, bár mint mondta, ez nem a szervezők hibája.
A mozizás élményét fokozza, ha a néző a vetítést követően találkozhat az alkotókkal – így volt a vásárhelyi fesztiválon is, ahol a szervezők több rendezőt, producert, színészt is vendégül láttak, a vetítések után közönségtalálkozókat tartottak. Nem kevesebb, mint száz filmet nézhettek meg a mozikedvelők Marosvásárhelyen: 45 rövidfilm versenyzett a legjobb kategóriáért, a többi – játékfilm, dokumentumfilm, gyerekeknek készült animációs film – a közönség szórakoztatását szolgálta. „Jövőre találkozunk ugyanitt, a 25. fesztiválon” – búcsúzott Gáspárik Attila, a rendezvény művészeti igazgatója a díjkiosztó után.
A félelem következményei
Mit jelentett a szerbiai háború a szerbeknek, a magyaroknak, a koszovóiaknak? Hogyan látja azt a magyarországi, vagy a szerbiai közönség? – ezekre a kérdésekre válaszolt Tolnai Szabolcs szerbiai producer, filmrendező, akinek Minotaurusz című játékfilmjét mutatták be a filmfesztiválon. A film cselekménye a 90-es évek végén játszódik Újvidéken, miközben Koszovóban dúl a háború. A rendező egy magyar család sorsán keresztül mutatja be, milyen következményekkel járt a félelem, hogyan dőlt romba az egykor nyitott, multikulturális társadalmi környezet.
Radu Jude Sebhelyes szívek című filmje 1937-ben játszódik egy romániai szanatóriumban. A rendező a közönségtalálkozón a témával való találkozásáról beszélt, Max Blecher 29 éves korában ehunyt regényíróról, akinek sírja Roman zsidó temetőjében található. „Gimnazistaként olvastam a regényeit, aztán később újraolvastam, tanulmányoztam az akkori romániai közegészségügyi állapotokat, a kor társadalmi jellemzőit” – magyarázta a filmrendező, aki Dél-Efória egyik régi szanatóriumában forgatta a filmet.
Közkedvelt magyar filmek
A két péntek délutáni magyar filmet, Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból és Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című alkotását telt ház előtt vetítették a Kultúrpalotában. A filmvetítés után Hajdu Szabolccsal – aki nemcsak rendező volt, de játszott is a filmben, –, feleségével, a marosvásárhelyi Török-Illyés Orsolya színművésszel, a házaspár két gyerekével és az Ernellát alakító Tankó Erikával Gáspárik Attila beszélgetett arról, hogyan született az ötlet, milyen költségvetésből és mennyi idő alatt készültek el, mit jelentett a családtagoknak a filmezés, illetve a saját otthonukban történő forgatás. A filmkészítést szobaszínházi produkció előzte meg, amelyet még most is játszanak (az előadás látható lesz a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon november végén), és annak sikere adta az ötletet, hogy mozit kéne csinálni – mondta a rendező.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!