Nemes Nagy Ágnest egybehangzóan intellektuális költőnek mondja a kritika
Fotó: cultura.hu
Több kerek irodalmi évfordulóról emlékezünk meg 2022-ben erdélyi írók, költők születési vagy elhalálozási dátuma kapcsán. Köztük van Székely János, Bálint Tibor, Kántor Lajos, Hervay Gizella is. Az összmagyar irodalom nagyjai közül Nemes Nagy Ágnesre és Gárdonyi Gézára is emlékeznek.
2022. január 10., 08:502022. január 10., 08:50
2022. január 10., 08:522022. január 10., 08:52
Számos erdélyi írónak, költőnek van kerek születési vagy elhalálozási évfordulója 2022-ben: többek közt Tamási Áronnak, Bálint Tibornak, Kántor Lajosnak, Székely Jánosnak, Hervay Gizellának. De az összmagyar irodalom jelentős alakjaira is emlékeznek idén: száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő és száz éve hunyt el Gárdonyi Géza.
Kilencven éve született Bálint Tibor (1932–2002) József Attila-díjas a kolozsvári író, műfordító Bálint Tibor írói fejlődésének legjelentősebb állomása a Zokogó majom című nagyregény, amely a 19. századi realista próza és a 20. századi modern irányzatok eredeti keveredéséből született. A részletek „az igazság alkatrészei”, vallja az író, aki hisz a valóság és az ábránd, az álomvilág egymást kiegészítésében.
Száz évvel ezelőtt született Kolozsváron Jánosházy György (1922–2015) költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, Temesváron Majtényi Erik (1922–1982) író, költő, és
Szintén száz éve született Budapesten Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Nemes Nagy Ágnest egybehangzóan intellektuális költőnek mondja a kritika. „Titkok megközelítése, ismeretlen valóságok megnevezése: ennyi a mesterség. A tudomány meghatározásokkal és képletekkel végzi el ezt a feladatot, a költészet képekkel, látomásokkal és mítoszokkal. Nemes Nagy Ágnes tudatosan vállalja a költészetnek ezt a küldetését” – írta a költőről Pomogáts Béla irodalom-kritikus.
Tehetsége, fantáziája játszi könnyedséggel olvasztja egybe a tragédiát és komédiát, a misztikumot és a falu józan realizmusát. Műveiben az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta.
Öt éve hunyt el Kolozsváron Kántor Lajos (1937–2017) irodalomtörténész, kritikus. Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét egyetemi hallgatók kutatják a Kántoresque elnevezésű kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. Kántor gazdag, képzőművészeti alkotásokból álló örökségének jó részét az Erdélyi Művészeti Központ vásárolta meg és teszi közkinccsé.
Székely János írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete
Fotó: ezer100.ro
Székely János írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.
Ebben az évben a 40 éve elhunyt Hervay Gizella (1934–1982) költőre, műfordítóra, Szilágyi Domokos első feleségére is emlékeznek. „Az élet védelmét várja a lírától, vagyis önmagától is („Ember vagy. Egyedül. Élsz. Védd magad!”). A József Attila-i élményt nem költői hatásként, hanem saját élete véres valóságaként éli át” – olvasható Hervay költészetéről.
Ebben az évben a 40 éve elhunyt Hervay Gizella (1934–1982) költőre, műfordítóra, Szilágyi Domokos első feleségére is emlékeznek
Fotó: wikipédia
A Kobak nem egyszerű meséskönyv, hanem egyidejűleg irodalmi-pszichológiai kísérlet, amennyiben egy kisfiú, Kobak mesél, a szerző csak lejegyzi, esetleg röviden kommentálja az elmondottakat. Formailag is a gyermeki látás-, gondolkodás- és beszédmódot követi, a felnőtteket megdöbbentő kérdéseket tesz fel. Kobak jellegzetesen mai gyermek, aki régi típusú meséi mellett a gyermeki jóság, tisztaság-naivság történetei mellett rákérdez a technikai világra, de ennél is jellemzőbbek lelki megnyilvánulásai, a felnőttek pszichózisát tükröző magatartásjelek.
Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!