Ikonikus Kárpát-medencei fürdőtelepülések múltját idézi fel a bukaresti Liszt Intézet kiállítása

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, a reumások és asztmások számára a Kárpát-medencében, ezt is bemutatja a Bukarestben nyíló tárlat •  Fotó: Liszt Intézet Bukarest

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, a reumások és asztmások számára a Kárpát-medencében, ezt is bemutatja a Bukarestben nyíló tárlat

Fotó: Liszt Intézet Bukarest

Fiume – Abbázia – Cirkvenica. Fürdőélet a Kárpát-medencében – ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Bukarest nyit meg február 27-én 19 órakor.

Krónika

2023. február 24., 12:132023. február 24., 12:13

2023. február 24., 12:232023. február 24., 12:23

Az intézet 2019-ben indította el a Kárpát-medencei fürdőhelyeket bemutató rendez

vénysorozatát, melynek keretében egy-egy ikonikus fürdőtelepülés „vendégszerepel” az intézet kiállítótereiben. 2019-ben Borszéket, 2020-ban a Balaton-parti Fonyódot, 2021-ben Herkulesfürdőt és 2022-ben Budapest műemlék-fürdőit mutatták be.

2023-ban Fiume kikötővárost és a környékbeli fürdőtelepüléseket, Abbáziát és Cirkvenicát mutatják be – olvasható az intézet közleményében.

A kiállítás szakmai anyagát a Pelles Márton – Balogh Ádám Tibor – Zsigmond Gábor által jegyzett Fiuméban 2022 nyarán bemutatott kiállításra alapozták, a kiállításon látható fotók a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a fortepan.hu gyűjteményekből kerültek kiválasztásra. A kiállítás műtárgyai a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából lesznek láthatóak Bukarestben.

Fiume (horvátul Rijeka, olaszul Fiume) kikötőváros Horvátországban, amely a Monarchia idején Magyarország legnagyobb kikötője volt.

Ebben az időszakban fejlődött ki a város infrastruktúrája, és kiemelt cél volt a város kikötőjének fejlesztése. Baross Gábor, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a vízi közlekedés fejlesztését tartotta fontosnak és előirányozta a kikötő korszerűsítését. Ezt segítette az ebben az időszakban épített Budapest–Fiume vasútvonal, amit 1873-ban adtak át.

A kikötő fejlesztésével és az innen induló tengerentúli hajójáratok forgalmának is köszönhetően a közeli Abbázia és Cirkvenica települések fürdői is komoly kifejlődésnek indultak, főleg, hogy 1889-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király gyógyhelynek nyilvánította.

Sorra nyíltak a szanatóriumok a szívbetegek, a reumások és asztmások számára és az osztrák és a magyar orvosok hamar felfedezték Abbázia levegőjének gyógyító erejét. A kirándulni, fürdeni vagy gyógyulni vágyók számára kellemes klímája miatt akár télen is kiváló úti célnak számított Abbázia és környéke, és hamarosan kialakult egy új életszemlélet, amely meghirdette a szabadidő fogalmát, azaz azt, hogy az élet egy részét rendszeresen pihenéssel és kikapcsolódással kell tölteni – lehetőleg természeti környezetben.

A kiállítást dr. Török Róbert főmuzeológus, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója nyitja meg.

korábban írtuk

Kiállítással és emlékkoncerttel ünnepli a magyar kultúra napját a bukaresti Liszt Intézet
Kiállítással és emlékkoncerttel ünnepli a magyar kultúra napját a bukaresti Liszt Intézet

Orth István erdélyi grafikus kiállításával és a Bács Lajos-emlékkoncerttel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját. A koncert a 2015-ben elhunyt Bács Lajos erdélyi karmester emléke előtt tiszteleg.

korábban írtuk

Változatos programokkal ünneplik a bukaresti Liszt Intézet fennállásának 30. évfordulóját
Változatos programokkal ünneplik a bukaresti Liszt Intézet fennállásának 30. évfordulóját

Koncertekkel, kiállításokkal és filmvetítéssel ünnepli három napon át fennállásának 30. évfordulóját a Liszt Intézet bukaresti központja – közölte kedden az MTI-vel az intézet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron