2007. június 07., 00:002007. június 07., 00:00
A múzeum szakemberei három éve kezdték el a kiállítás előkészítését. A látványtervet Damokos Csaba, a konzerválást Lázár Prezsmer Kinga és Tankó Zoltán végezte.
A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években több ezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap Síppal, dobbal elnevezésű játékkészítő pályázatának köszönhetően. Ebből az anyagból is több darab látható a tárlaton, a helyszűke miatt azonban csak az értékesebb darabok közül válogattak a múzeum munkatársai, akik a játékokon kívül a gyermek születéséhez és neveléséhez kapcsolódó tárgyakkal idézik fel a 18–20. századi gyermekek életét. Átfogó gyűjtést is szerveztek, hiszen babakocsi, etetőszék nem volt a múzeumban, és gyermekviseletből is csak kevés. Néhány tárgyat kénytelenek voltak rekonstruálni, így a frászkarikát: a hatalmas kalácsot a leírások alapján készítették el. Ha a gyerek sírós volt, betegnek látszott, sütöttek egy hatalmas, karika alakú kalácsot, ezen bújtatták át a gyermeket; majd feltűnő helyre akasztották, hogy aki elviszi, vigye magával a betegséget is – magyarázta a szakember a régi hiedelmet. A kiállítás rendezői Székelyföld különböző tájegységeinek bemutatására törekedtek. Így a magára hagyott gyermek bölcsőjén átfektetett seprű – amely a gonosz szándékúaktól védi – a felcsíki szokásokat idézi. Ugyancsak a felcsíki falvakra jellemző, hogy a baba fürdővizébe tojást és pénzt tettek, hogy mindig kerek legyen, és ne fogyjon ki a pénzből. A keresztelő bemutatásával a marosszéki hagyományokat elevenítették fel, itt a templomból hazatérve a „Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk” rituális szöveggel adták át a babát az otthon maradottaknak. A nagyobb gyermek életteréhez az Erdővidék és Udvarhelyszék határán fekvő Felsőrákosról válogatták az anyagot, a babakocsi és a szabadtéri játékok Orbaiszékről származnak. A játékok többsége a munkaeszközök kicsinyített mása, ezekkel sajátíthatta el a gyermek az alapvető munkafolyamatokat.
A nemrég megnyílt tárlat az első része annak a háromtermes, nagy alapkiállításnak, amely az életkorok és a szokások bemutatására épül. Az első rész kizárólag a gyermekkorral foglalkozik, a következő a felnőttkorral, majd a harmadik az emberi élet fordulóihoz, a nagyobb naptári ünnepekhez kapcsolódó szokásokat mutatja be. A múzeum munkatársai szerint a három terem berendezését legtöbb négy év múlva fejezik be.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.