Temesvár végül 2023-ban lesz Európa kulturális fővárosa
Fotó: Pixabay
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
2021. április 22., 18:122021. április 22., 18:12
A temesvári polgármester az Európa Bizottság képviselőivel tárgyalt a témában, a találkozón többek között Demeter András művelődési államtitkár is részt vett. Dominic Fritz elmondta: az utóbbi hónapokban konkrét stratégiát dolgoztak ki arra, hogy 2023-ban meg lehessen valósítani az egyszer már zátonyra futott projektet.
Az elképzelés értelmében az ezt lebonyolító egyesületet a közösség és a művelődési élet, magánszféra bevonásával élesztenék újra, miután sok értékes ember távozása és a nem átlátható tevékenység miatt csődbe ment.
Az egyesületbe új tagokat nevesítenek, létrehoznak egy platformot a finanszírozásra, és összehangolják a kisebb projekteket is.
Fritz úgy vélte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt katalizátor szerepet tölthet be, a város kulturális életének a reformját vonhatja maga után. Cáfolta azokat a híreket, miszerint Temesvár elveszítené az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt ugyanis csak a kulturális minisztérium vonhatná meg tőle, és nem tervez hasonlót.
A szaktárca pár hónapja az eredetileg 2021-re megítélt cím 2023-ra való halasztását kérte, amit a projekt elakadása mellett a járványhelyzet is indokolttá tett. A csütörtöki találkozó végkövetkeztetése az volt, hogy 2023-ban megvalósítható a projekt, és mindenik fél vállalta, hogy kiveszi a maga részét a munkából.
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!