HIRDETÉS
Ezt az állapotot mutatja be a frankfurti könyvvásár is, ahol az idén minden korábbinál nagyobb az informatikai innovációval foglalkozó úgynevezett start-up cégek aránya. A digitális forradalom hatására egyre kevésbé van értelme különbséget tenni a nyomtatott könyv és az elektronikus formátumok között. Arról például már nem is igen lehet statisztikát készíteni, hogy mekkora a nyomtatott könyvek és az elektronikus formátumban értékesített könyvek forgalma.
Számos kiadó és kereskedő áttért arra, hogy „csomagban”, egyszerre nyomtatott és elektronikus formában ad el könyveket, igazodva az olvasói szokásokhoz, hiszen otthon, elalvás előtt az ágyban sokan inkább nyomtatott könyvet szeretnek olvasni, útközben, a buszon, metrón viszont az e-könyv a praktikusabb – mondta hétvégén egy berlini háttérbeszélgetésen Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója. A könyvvásár katalógusán is megfigyelhető a két forma összeolvadása.
A kiállítók és rendezvények száma nem csökkent az utóbbi évekhez képest, a katalógus mégis sokkal vékonyabb lett, mert egyes részek – például a tárgymutató – már csak digitális formátumban létezik – tette hozzá. Ugyanakkor erősödik a nyomtatott könyv dísztárgy és művészeti alkotás jellege. Így egyre több a különleges kivitelezésű kötet, és jellemző, hogy növekedik a képek, illusztrációk aránya a nyomtatott könyvekben – jegyezte meg Katja Böhne, a vásár szóvivője.
Az október 9-én kezdődő frankfurti könyvvásáron idén a hatvanas évek nemzedékének három tagja képviseli Magyarországot: Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István, akik műveikben a 19. század szabadságharcait, a rendszerváltást közvetlenül megelőző évtizedeket, illetve mai mindennapi élet mozzanatait elevenítik meg – áll a fesztivál közleményében.
