Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a Janovics Jenő-i hagyatékot – közölték a nemzetközi szemle szervezői annak kapcsán, hogy a kincses város felkerült az UNESCO City of Film elnevezésű listájára.
2021. november 10., 08:102021. november 10., 08:10
Első romániai városként, a franciaországi Cannes-nal és a lengyelországi Gdańskkal egy időben Kolozsvár is megkapta a City of Film, vagyis a film városa címet – idézte a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közleményét a Filmtett.ro filmes portál. Az UNESCO idén 49 várost vett fel Creative Cities nevű listájára, ezek közül mindössze a fenti három „a film városa”. A szervezet 2002 óta listázza a „kreatív városokat”; mostanig több mint 80 ország közel 300 települése kapta meg ezt a címet, ezen belül City of Film lett 21 város Japántól Dél-Amerikáig. A hálózat célja a párbeszéd fellendítése és partneri kapcsolatok megteremtése.
Az egykor „erdélyi Hollywoodként” is emlegetett Kolozsvár filmtörténete a 20. század elején kezdődött, amikor Janovics Jenő filmgyáraiban több tucat némafilm készült. Kolozsvárnak a listára való felvételét a 20 éve itt megszervezett TIFF kezdeményezte, amely évtizedek után „visszahelyezte a várost a nemzetközi filmes térképre” – fogalmaz a közlemény.
„Az első nagyszabású kolozsvári kulturális eseményként a TIFF megnyitotta az utat más nagyobb projektek előtt, gyerekek és fiatalok generációira hatott, gondolkodásmódot alakított, löketet adott a turizmusnak” – fogalmazott Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Mint mondta, a szemle erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális arculatára, működése új egyetemi film szakok megjelenését is eredményezte. Kolozsvár kétségtelenül a film városa” – teszi hozzá Giurgiu. A közlemény szerint a TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a janovicsi hagyatékot, hosszú távon, hazai és külföldi produkciókat is bevonzó, jelentős filmgyártó központtá tenni a várost, és ennek egyik eszköze lenne az első romániai regionális filmalap létrehozása.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!