Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a Janovics Jenő-i hagyatékot – közölték a nemzetközi szemle szervezői annak kapcsán, hogy a kincses város felkerült az UNESCO City of Film elnevezésű listájára.
2021. november 10., 08:102021. november 10., 08:10
Első romániai városként, a franciaországi Cannes-nal és a lengyelországi Gdańskkal egy időben Kolozsvár is megkapta a City of Film, vagyis a film városa címet – idézte a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közleményét a Filmtett.ro filmes portál. Az UNESCO idén 49 várost vett fel Creative Cities nevű listájára, ezek közül mindössze a fenti három „a film városa”. A szervezet 2002 óta listázza a „kreatív városokat”; mostanig több mint 80 ország közel 300 települése kapta meg ezt a címet, ezen belül City of Film lett 21 város Japántól Dél-Amerikáig. A hálózat célja a párbeszéd fellendítése és partneri kapcsolatok megteremtése.
Az egykor „erdélyi Hollywoodként” is emlegetett Kolozsvár filmtörténete a 20. század elején kezdődött, amikor Janovics Jenő filmgyáraiban több tucat némafilm készült. Kolozsvárnak a listára való felvételét a 20 éve itt megszervezett TIFF kezdeményezte, amely évtizedek után „visszahelyezte a várost a nemzetközi filmes térképre” – fogalmaz a közlemény.
„Az első nagyszabású kolozsvári kulturális eseményként a TIFF megnyitotta az utat más nagyobb projektek előtt, gyerekek és fiatalok generációira hatott, gondolkodásmódot alakított, löketet adott a turizmusnak” – fogalmazott Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Mint mondta, a szemle erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális arculatára, működése új egyetemi film szakok megjelenését is eredményezte. Kolozsvár kétségtelenül a film városa” – teszi hozzá Giurgiu. A közlemény szerint a TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a janovicsi hagyatékot, hosszú távon, hazai és külföldi produkciókat is bevonzó, jelentős filmgyártó központtá tenni a várost, és ennek egyik eszköze lenne az első romániai regionális filmalap létrehozása.
A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)