Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a Janovics Jenő-i hagyatékot – közölték a nemzetközi szemle szervezői annak kapcsán, hogy a kincses város felkerült az UNESCO City of Film elnevezésű listájára.
2021. november 10., 08:102021. november 10., 08:10
Első romániai városként, a franciaországi Cannes-nal és a lengyelországi Gdańskkal egy időben Kolozsvár is megkapta a City of Film, vagyis a film városa címet – idézte a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közleményét a Filmtett.ro filmes portál. Az UNESCO idén 49 várost vett fel Creative Cities nevű listájára, ezek közül mindössze a fenti három „a film városa”. A szervezet 2002 óta listázza a „kreatív városokat”; mostanig több mint 80 ország közel 300 települése kapta meg ezt a címet, ezen belül City of Film lett 21 város Japántól Dél-Amerikáig. A hálózat célja a párbeszéd fellendítése és partneri kapcsolatok megteremtése.
Az egykor „erdélyi Hollywoodként” is emlegetett Kolozsvár filmtörténete a 20. század elején kezdődött, amikor Janovics Jenő filmgyáraiban több tucat némafilm készült. Kolozsvárnak a listára való felvételét a 20 éve itt megszervezett TIFF kezdeményezte, amely évtizedek után „visszahelyezte a várost a nemzetközi filmes térképre” – fogalmaz a közlemény.
„Az első nagyszabású kolozsvári kulturális eseményként a TIFF megnyitotta az utat más nagyobb projektek előtt, gyerekek és fiatalok generációira hatott, gondolkodásmódot alakított, löketet adott a turizmusnak” – fogalmazott Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Mint mondta, a szemle erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális arculatára, működése új egyetemi film szakok megjelenését is eredményezte. Kolozsvár kétségtelenül a film városa” – teszi hozzá Giurgiu. A közlemény szerint a TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a janovicsi hagyatékot, hosszú távon, hazai és külföldi produkciókat is bevonzó, jelentős filmgyártó központtá tenni a várost, és ennek egyik eszköze lenne az első romániai regionális filmalap létrehozása.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!