Bizet Carmen című darabjában debütált 2016-ban a gyermekkar a Kolozsvári Magyar Operában
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Idén ünnepelte fennállásának hatodik évfordulóját a kolozsvári magyar gyermekkórus. A Kolozsvári Magyar Opera keretében működő gyermekkar az évek során számos opera-előadásban, hangversenyen bizonyított. A kezdetekre, a kórus sokszínű tevékenységére Kálló Krisztián, a gyermekkar karvezetője tekintett vissza.
2022. április 10., 13:112022. április 10., 13:11
A Kolozsvári Magyar Gyermekkórus idén februárban ünnepelte hatéves fennállását. Hat évvel ezelőtt a gyermekkar Georges Bizet Carmen című operájában debütált, és igazi örömünnep volt nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, családtagok, a Kolozsvári Magyar Opera társulata és nem utolsósorban a kedves közönség számára is.
„Avec la garde montante” – hangzott el a jól ismert gyermekkari részlet az első felvonásból, 2016. április 14-én a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Mit ad a sors? Hat évvel később ugyanezen a színpadon, 2022. március 31-én a gyereksereg ismét egy bemutatón lépett fel, egy friss Carmen-előadást láthatott, és hallhatott a közönség Szabó Emese rendezésében, új szereposztással, díszlettel és jelmezekkel.
De ne szaladjunk ennyire előre, hanem forgassuk vissza egy kicsit az idő kerekét, és elevenítsünk fel néhány fontos mozzanatot a gyermekkar életéből.
Ezt az álmot Takács Aranka valósította meg, aki kiváló szervezési tehetségével megalapította az első 80 tagból álló gyermeksereget, és azóta is a kórus menedzsere. A precíz intonáció, a kórus egyedi hangzása megmutatkozott a már említett legelső opera-előadásban, később pedig számos hazai és külföldi hangversenyen is.
2017 októberétől a karvezetői stafétát jómagam, Kálló Krisztián karnagy vettem át. Az évek során több opera-előadás bemutatójára, mint Giuseppe Verdi: Otello (rendező: Albu István), Maurice Ravel: A gyermek és a varázslat (Tompa Gábor rendezésében), Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola (Tompa Gábor rendezésében) készítettem fel zeneileg a kórust. Ezenkívül a gyermekkar más produkciókban is részt vett, színpadi jelenlétük, alakításaik üde színfoltot képviselnek a kolozsvári színpadon: Giacomo Puccini Bohéméletében, Kodály Zoltán Háry Jánosában és Tóth Péter Árgyélus királyfiában is láthattuk már őket.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ezek a gyerekek rendkívüli odafigyeléssel és fegyelemmel vettek részt a hosszú próbafolyamatokban. Többször második otthonukká vált az opera épülete, de ez nem jelentett problémát számukra, fáradhatatlanul, pontosan hajtották végre a rendező vagy koreográfus kéréseit, utasításait.
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Habár tevékenységeit a Kolozsvári Magyar Opera körül folytatja, a gyermekkar állandó résztvevője és fontos mozgatórugója a kolozsvári magyar zenei életnek is. Több felkérésnek eleget téve, részt vett számos gyermekkari találkozón Erdélyben és külföldön, fellépett a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében, kiállításmegnyitókon, jótékonysági koncerteken, élő zenés műsorok a Kolozsvári Rádiónál bizonyították zenei tehetségüket a gyerekek. 2019 végén a kórus újraszerveződött, és megalakult egy énekkar 12–16 éves gyerekek részvételével.
A két formáció a pandémia ideje alatt kénytelen volt szünetet tartani, később új lendülettel és lelkesedéssel folytatódott a heti próbák sorozata: a kórus tagjai ismét a színpadon énekelhettek, és a várva várt elismerés, a közönség tapsa, újból értelmet adott a közös munkának.
Izgalmas, ugyanakkor megható, hogy ezek a gyerekek most egy új Carmen-előadásban szerepeltek, ezáltal időutazásra adódott lehetőség, visszatekintve azokra a dolgokra, amelyek hat év leforgása alatt történtek a gyermekkar életében. Rengeteg új tervünk és ötletünk van a jövőre nézve is.
Szívből reméljük, hogy hamarosan újból két kórussal büszkélkedhetünk, és továbbra is magas színvonalon tolmácsoljuk majd a magyar gyermekkórus-irodalom legszebbjeit, hiszen repertoárunk számos zeneszerző, többek között Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Veress Sándor, Vermesy Péter, Selmeczi György műveit tartalmazza.
Kálló Krisztián
A szerző a kolozsvári magyar gyermekkórus karvezetője
A Carmen című opera zenéje olyan, hogy egy életre meg tudja szerettetni a közönséggel a műfajt – vallják az új kolozsvári premier alkotói. Bizet halhatatlan művét a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön mutatja be Szabó Emese rendezésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!