Zeneileg és dramaturgiai szempontból is tökéletes opera a Carmen, amelyet a kolozsvári színpadon mutatnak be
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Carmen című opera zenéje olyan, hogy egy életre meg tudja szerettetni a közönséggel a műfajt – vallják az új kolozsvári premier alkotói. Bizet halhatatlan művét a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön mutatja be Szabó Emese rendezésében.
2022. március 28., 19:222022. március 28., 19:22
Mondd meg, ki Carmen és megmondom, ki vagy – így foglalja össze Szabó Emese az általa rendezett előadást. A Georges Bizet által írt, a világon a legtöbbet játszott operát csütörtök este mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában. „Carmen az önazonos, szabad nő ódája. Nagyon sokféleképpen tudunk mi, nők, „szépek”, „végzetesek” lenni” – vallja a rendező.
Szép Gyula, az intézmény igazgatója az új bemutató hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az opera repertoárjának szinte mindig része volt a Carmen, és nem véletlenül. „A mostani ragyogó szereposztás, amely a világ bármelyik színpadán megállja majd a helyét. Nagyszerű zenei és hangi felkészültséggel rendelkező, tehetséges gárda” – jellemezte az igazgató a soron következő produkciót.
Ezek a vélemények nagyon különböznek, ebből is látszik, hogy a címszereplő nagyon komplex személyiség. Szabó Emese elmondta, amikor elkezdték tanulmányozni a művet, rájöttek, hogy külön történet az, amiről a Carmen szól, és teljesen más a mű kultusza. Kifejtette, az idők folyamán kialakul a történetről egy kép, amely már-már közhelyekből áll, és semmi köze a történet mondanivalójához.
„Az előadás tükrözi a valóságunkat, és azt is, hogy miként létezünk a virtuális világban, amely körülvesz bennünket, és amit nem is tudunk már nélkülözni. Le kell csupaszítani a látványt, a színeket és formákat, amelyeken keresztül a történetet megmutatjuk, így a lényegre tudunk összpontosítani” – vallja a rendező.
Hozzáteszi, semmiképp sem gondolja azt, hogy a Carmen vagy az opera műfajának elsődleges célja a polgárpukkasztás lenne, és ezzel az előadással sem ez a céljuk.
„Kortól, időtől, környezettől függ, miként világítjuk meg a történetet. Önmagunkból indultunk ki, a világból, ami körülvesz bennünket. Eljutottunk addig: azt kell megmutatni, hogy a történéseket és az esendő karaktereket hogyan kezelik a többiek” – fogalmazott.
Hozzátette, tulajdonképpen nem a történet és nem maguk a szereplők hatnak meg vagy gondolkoztatnak el, hanem ezek virtuális kivetítése, miközben megfeledkezünk arról, hogy talán pont a szomszédunkban történik egy hasonlóan tragikus eset. „Ezt szerettük volna megmutatni, hiszen ilyen formán őszintébben tudunk visszafordulni a való élet felé” – hívja fel a figyelmet a díszlettervező.
Már a nyitány tele van energiával, ugyanakkor a drámai rész is tetten érhető. „Az is újszerű, ahogy a negyedik felvonás meg van írva, két párhuzamos helyszínen történik a cselekmény, mintha filmszerű vágások lennének benne. Érdekes, Bizet soha nem járt Spanyolországban, mégis olyan napsütötte zenét tár a fülünk elé, és adja vissza a táj hangulatát” – fejtette ki a karmester.
A Carment alakító Veress Orsolya és Don Josét játszó Pataki Adorján már korábban is megformálta ezeket a szerepeket, azonban ez az első alkalom, hogy egymás mellett játszanak. Mindkettőjük számára óriási kihívást jelentett a felkészülés. A legfontosabb debütszerepet Sándor Csaba alakítja, aki Escamillot formálja meg. Mindenkinek azt javasolja, hallgassák nyitott lélekkel a művet, mert ez olyan zene, ami be tudja szippantani az embert, és egy életre meg tudja szerettetni az opera műfaját.
Az összetartozás jegyében ad gálaesteket Erdélyben a Budapesti Operettszínház: az Összetartozunk című produkciót hétfőn Marosvásárhelyen, szerdán pedig Sepsiszentgyörgyön mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!