Zeneileg és dramaturgiai szempontból is tökéletes opera a Carmen, amelyet a kolozsvári színpadon mutatnak be
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Carmen című opera zenéje olyan, hogy egy életre meg tudja szerettetni a közönséggel a műfajt – vallják az új kolozsvári premier alkotói. Bizet halhatatlan művét a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön mutatja be Szabó Emese rendezésében.
2022. március 28., 19:222022. március 28., 19:22
Mondd meg, ki Carmen és megmondom, ki vagy – így foglalja össze Szabó Emese az általa rendezett előadást. A Georges Bizet által írt, a világon a legtöbbet játszott operát csütörtök este mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában. „Carmen az önazonos, szabad nő ódája. Nagyon sokféleképpen tudunk mi, nők, „szépek”, „végzetesek” lenni” – vallja a rendező.
Szép Gyula, az intézmény igazgatója az új bemutató hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az opera repertoárjának szinte mindig része volt a Carmen, és nem véletlenül. „A mostani ragyogó szereposztás, amely a világ bármelyik színpadán megállja majd a helyét. Nagyszerű zenei és hangi felkészültséggel rendelkező, tehetséges gárda” – jellemezte az igazgató a soron következő produkciót.
Ezek a vélemények nagyon különböznek, ebből is látszik, hogy a címszereplő nagyon komplex személyiség. Szabó Emese elmondta, amikor elkezdték tanulmányozni a művet, rájöttek, hogy külön történet az, amiről a Carmen szól, és teljesen más a mű kultusza. Kifejtette, az idők folyamán kialakul a történetről egy kép, amely már-már közhelyekből áll, és semmi köze a történet mondanivalójához.
„Az előadás tükrözi a valóságunkat, és azt is, hogy miként létezünk a virtuális világban, amely körülvesz bennünket, és amit nem is tudunk már nélkülözni. Le kell csupaszítani a látványt, a színeket és formákat, amelyeken keresztül a történetet megmutatjuk, így a lényegre tudunk összpontosítani” – vallja a rendező.
Hozzáteszi, semmiképp sem gondolja azt, hogy a Carmen vagy az opera műfajának elsődleges célja a polgárpukkasztás lenne, és ezzel az előadással sem ez a céljuk.
„Kortól, időtől, környezettől függ, miként világítjuk meg a történetet. Önmagunkból indultunk ki, a világból, ami körülvesz bennünket. Eljutottunk addig: azt kell megmutatni, hogy a történéseket és az esendő karaktereket hogyan kezelik a többiek” – fogalmazott.
Hozzátette, tulajdonképpen nem a történet és nem maguk a szereplők hatnak meg vagy gondolkoztatnak el, hanem ezek virtuális kivetítése, miközben megfeledkezünk arról, hogy talán pont a szomszédunkban történik egy hasonlóan tragikus eset. „Ezt szerettük volna megmutatni, hiszen ilyen formán őszintébben tudunk visszafordulni a való élet felé” – hívja fel a figyelmet a díszlettervező.
Már a nyitány tele van energiával, ugyanakkor a drámai rész is tetten érhető. „Az is újszerű, ahogy a negyedik felvonás meg van írva, két párhuzamos helyszínen történik a cselekmény, mintha filmszerű vágások lennének benne. Érdekes, Bizet soha nem járt Spanyolországban, mégis olyan napsütötte zenét tár a fülünk elé, és adja vissza a táj hangulatát” – fejtette ki a karmester.
A Carment alakító Veress Orsolya és Don Josét játszó Pataki Adorján már korábban is megformálta ezeket a szerepeket, azonban ez az első alkalom, hogy egymás mellett játszanak. Mindkettőjük számára óriási kihívást jelentett a felkészülés. A legfontosabb debütszerepet Sándor Csaba alakítja, aki Escamillot formálja meg. Mindenkinek azt javasolja, hallgassák nyitott lélekkel a művet, mert ez olyan zene, ami be tudja szippantani az embert, és egy életre meg tudja szerettetni az opera műfaját.
Az összetartozás jegyében ad gálaesteket Erdélyben a Budapesti Operettszínház: az Összetartozunk című produkciót hétfőn Marosvásárhelyen, szerdán pedig Sepsiszentgyörgyön mutatják be.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!