Mosoni Emőke
Fotó: Magyar Adás
Az első magyar nyelvű adást fél évszázada, 1969. november 23-án sugározta a Román Televízió. A bukaresti Magyaradás főszerkesztőjével, Mosoni Emőkével a jubileumról, a műsor múltjáról, jelenéről, a közszolgálatiságról beszélgettünk.
2019. november 22., 16:212019. november 22., 16:21
2019. november 22., 16:472019. november 22., 16:47
– Ötvenéves a bukaresti Magyaradás, a jubileumot gálaműsorral ünneplik november 22-én és 23-án Szatmárnémetiben. Főszerkesztőjeként mit emelne ki az elmúlt évtizedek talán legmeghatározóbb, legfontosabb erdélyi magyar csatornájának történetéből?
– Kicsit nehéz nekem értékelnem az elmúlt ötven évet, de van rálátásom, ugyanis az elmúlt év folyamán sok rendezvényt, közönségtalálkozót szerveztünk a jubileum kapcsán. Aszerint korszakoljuk a Magyaradás ötven évét, hogy melyik időszakra mi volt a jellemző.
Az akkori szerkesztőknek úgy kellett megjeleníteniük a számukra fontos témákat, hogy tudták: át fog menni minden a cenzor szűrőjén. 1985-ben megszüntették a Magyaradást. 1990-ben Boros Zoltán és Simonffy Katalin forradalmi hangulatban újraindította, ezt a második korszakot a szabad, szókimondó Magyaradás korszakának nevezzük: a szerkesztők olyasmire vállalkoztak egy nagyon feszült időszakban, amire a Román Televízió nem.
A bukaresti Magyaradás ismert arcai. A műsor meghatározó személyisége volt Simonff y Katalin, Tomcsányi Mária és Józsa Erika
Fotó: Magyar Adás
Utóbbi akkoriban még propagandagépezetként működött, a Magyaradás pedig vállalta, hogy elmondja, amit igaznak vélt.
A harmadik korszak a jelen, amit a kétezres évek második felétől számítunk: ekkor a Magyaradás és a román közszolgálati tévé is elveszítette a monopóliumát, megjelentek a magán-tévé társaságok, a Magyaradásnak rendkívül színes, sokrétű, médiaszempontból elkényeztetett közönséget kellett és kell kiszolgálnia. Mindennek a tetejébe 2012 után bekövetkezett a gazdasági válság, ami nem kímélte a román televíziót és természetesen a Magyaradást sem.
Megnéztük, melyek azok a szempontok, amelyek szerint valamiféle egyediségre törekedhetünk, az egyik az volt, hogy a Magyardás egyedülálló, ötvenéves archívummal, vagyis Aranyszalagtárral rendelkezik. Vállaltuk, hogy ezt újra a nézők elé tárjuk, beépítjük anyagainkba ezeket az egyedülálló felvételeket.
Fotó: Magyar Adás
– Ezek természetesen a Magyaradás honlapján, Facebook-oldalán is megtalálhatók, így rengeteg nézőhöz eljuthatnak a régi felvételek, amelyeket nosztalgiával követ figyelemmel a közönség.
– Bármilyen műsorról, médiáról legyen szó, manapság nem maradhat életben, ha nincsen internetes elérhetősége. Mi is próbálunk hangsúlyt fektetni erre önerőből, hiszen nincsenek rendszergazdáink, informatikusaink, de a kollégák nagyon ügyesen alakították ki ezt a honlapot, és igyekszünk ellátni rendszeresen tartalommal.
Az, hogy a világhálón elérhető az Aranyszalagtár archívuma, a tekintetben is hasznos, hogy nincs olyan felmérés, ami kifejezetten a Magyaradás nézettségét mérné. A román tévé nézettségét nem tekintjük relevánsnak, ez a minta nem mérvadó számunkra. Egy nem napi rendszerességgel jelentkező műsor nézettségét nagyon nehéz mérni, de a Facebookon, a Youtube-on való jelenlétünk rálátást ad arra, hogy kik követik figyelemmel a műsorainkat.
Fotó: Magyar Adás
– Visszautalnék arra, amit említett: egészen a Duna Televízió megjelenéséig a Magyaradás volt az egyetlen magyar nyelvű csatorna Erdélyben. Ma már többtucatnyi közül választhatnak a nézők. Műsoruk hogyan határozhatja meg magát, mi maradt továbbra is a brandje, névjegye, mi az, ami összetéveszthetetlenül egyedivé teszi?
– Jelen pillanatban a Magyaradás az egyetlen olyan televíziós műsor, amely közszolgálati és országos. A román tévének vannak területi stúdiói Kolozsváron, Vásárhelyen, Temesváron, de
Ugyanakkor a múlt is fontos, hiszen sok néző emlékszik az elmúlt évtizedek Magyaradására, fél évszázadot nehéz utánunk csinálni. A nosztalgia mindig is erős hatással lesz a nézőkre, ezt tapasztaljuk a közönségtalálkozókon is. Közszolgálati feladatokat ellátó tévé több is van, de olyan, amire a közszolgálati törvény vonatkozik, csak egy van, ez román tévé és azon belül a Magyaradás.
Fotó: Facebook/Magyar Adás
– A régi munkatársak közül sokan nem dolgoznak már tévésként, de tartja a kapcsolatot a mai szerkesztőség az egykori kollégákkal? Létezik egyfajta tovább élő, folytonos magyaradásos szellemiség, kohéziós erő?
– Sikerként könyvelem el, hogy kialakult egy mindenkori szerkesztőség, szinte állandó kapcsolatban állunk a régi kollégákkal. Vannak mind a mai napig aktív kollégáink a régiek közül, ilyen például Boros Zoltán, akinek ma is sorozata van az adásban, és vágó kollégánk, archivistánk, Rostás Lia, akinek nagyon sokat köszönhetünk. Ő 1969 óta itt dolgozik napi rendszerességgel, és rászorulunk a munkájára, segítségére, eligazítására annál is inkább, mert a román tévé és a Magyaradás archívumkimutatása elég foghíjas. Én magam is sok kérdésben konzultálok a volt kollégákkal, szükség van a tapasztalatukra.
– Mi a helyzet az utánpótlással, fiatalok is csatlakoznak a szerkesztőséghez?
– Túl sokan nem érkeznek hozzánk, ennek sok oka van, az egyik, hogy Bukarest nehezebben megközelíthető a magyar fiatalok számára. Az utóbbi időben mégis sikerült felvenni öt új kollégát. Szeretem a hozzáállásukat, remélem, megtalálták a helyüket, és hosszú távon velünk maradnak. Egy adásnak az erőssége a csapat, ha van jó csapat, akkor át tudjuk hidalni a technikai, anyagi nehézségeket, hiányosságokat. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a Magyaradáshoz elkötelezett emberek kerüljenek, vágyom arra, hogy több fiatal dolgozzon nálunk.
– Most is anyagi nehézségekkel küzd a Magyaradás?
– Hogyne, 2012-ben elkezdődött a drasztikus költségcsökkentés, és ez bizonyos tekintetben nem ért véget. Két év alatt valamelyest talpra állt a televízió, de lényegesen kevesebb pénzből működik ma a Magyaradás, mint például tíz évvel ezelőtt. Közben pedig az árak nőttek, a költségek emelkedtek, a technikai felszereléseket állandóan cserélni kellene. Beírattunk egy egyesületet pár évvel ezelőtt, hogy próbáljunk meg alternatív pénzforrásokhoz jutni pályázat útján. Ez segített valamelyest, eszköztámogatásra is pályázunk, és
Fotó: Facebook/Magyar Adás
– A jubileumot Szatmárnémetiben szervezik november 23-án, az első adás napra pontosan 50. évfordulóján. Miből áll az ünneplés?
– Úgy döntöttünk, hogy kétnapos ünnepet szervezünk. Az első napon, november 22-én közönségtalálkozót tartunk Szatmáron, szakmai beszélgetést Számvetés címmel a Magyaradás múltjáról, a közszolgálatiságról. Ezen a fórumon volt és jelenlegi kollégák is részt vesznek. A Színház a tévében elnevezésű rendezvényen a szatmárnémeti Harag György társulat és a Magyaradás több évtizedes kapcsolatáról lesz szó színész meghívottak jelenlétében.
– Jó pár éve főszerkesztője a Magyaradásnak. Mire fektetné a hangsúlyt a jövőben?
– 2013 őszén neveztek ki főszerkesztőnek, egyébként már 22 éve dolgozom a Magyaradásban. A továbbiakban is a közszolgálatiságra szeretném helyezni a hangsúlyt.
Ez bizonyos fajta szabadságot ad műfaji, témaválasztási tekintetben is. És ezzel élni nekünk kötelességünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!