Az anyasággal kapcsolatos tapasztalatokat jeleníti meg színházi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás
Fotó: Simon Iringó
Az anyaságot és a szülővé válás folyamatát jeleníti meg színpadi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás. Csábi Anna temesvári színésznő a Krónikának elmondta, az improvizációs darab arra keresi a választ, etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, valamint beszélt arról is, miben más az anyaszerep a valóságban és a színpadon.
2022. július 31., 09:102022. július 31., 09:10
A Baby Bumm – kitettségi hatások című előadásban anyákat és kisbabáikat látjuk a színpadon. Monológokon keresztül ismerjük meg személyes történeteiket, tapasztalataikat a szülővé válásról és az utána következő pár hónapról. Az anyaságról, az előadás kihívásairól beszélt lapunknak Csábi Anna, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagja, a darab egyik szereplője, rendező.
Olyan anyák jelentkezését várták, akik szívesen megosztották anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos élményeiket, érzéseiket. A színpadra állított darab nem egy hagyományos színházi produkció volt, nem törekedtek a klasszikus értelemben vett színészi játékra, hanem a kisbabák és totyogók voltak a főszereplők.
Fotó: Simon Iringó
„Az anyukák között ketten voltunk színészek, valamint Szabó Vera, aki az előadás játékmesteri szerepét vállalta. Ő indította a produkciót, fektette le az alapszabályokat, humorizálta a szituációkat. Egy baba volt kendőben rákötve, amiről az előadás végén kiderült, csak játékbaba. A darab egy erős gondolatot is megfogalmaz ezzel a jelenettel, miszerint a legradikálisabb tett, amit tehetünk a világért, hogy gyereket vállalunk. Érdekes felvetés, én úgy gondolom, a legönzőbb dolog a szaporodás ezen a túlnépesedett bolygón” – fogalmazott a színésznő.
Kihívást jelentett a színészi játék, ugyanis attól függetlenül, hogy előre betanulták a szöveget, és egymást követték a jelenetek, a kisbabák kiszámíthatatlan viselkedéséhez alkalmazkodni kellett.
Fotó: Simon Iringó
„A mi feladatunk egy jelenet volt arra a témára, hogy etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, mert nem ő dönt róla, és erről dokumentáció, felvétel is készülhet. Ez mindig egy ingoványos talaj. Amellett, hogy a jelenet vicces, szórakoztató és improvizatív volt, a gyerekekre is kellett reagálni. Azért is volt nehéz, mert színészként nagyobb volt magunkkal szemben az elvárás” – részletezte Csábi Anna.
Az előadást két hónapos próbafolyamat előzte meg, hetente egy alkalommal másfél vagy két órát próbáltak, később napi kétszer két órát. Ezek a találkozások a társasági eseményekhez hasonlítottak, ahol jókat lehetett beszélgetni, és a kisbabákat sem kellett másra bízni – tette hozzá.
A színfalak mögött kellett nyugtatnom, hogy meg ne hallják a nézőtéren. Ha a legkisebb diszkomfortérzetük volt, rögtön elöntött a bűntudat, hogy egy olyan dologra „kényszerítjük”, ami neki kellemetlen. Persze ezek a hétköznapokban is előfordulnak, hogy meg kell csinálni, ami neki nem tetszik, például cipőt kell húzni, ha utcára megyünk. A színház egy extrém dolog, ami nem feltétlenül elengedhetetlen, és így felvetődik az emberben, hogy ez etikus-e” – hangsúlyozta Csábi Anna.
Fotó: Simon Iringó
Sebők Bori magyarországi dramaturg, író és Török Tímea drámainstruktor a szereplők beszélgetései és improvizációi alapján írta meg az előadás szövegét. A Baby Bumm – kitettségi hatások című produkciót 2022. május 28-án mutatták be a budapesti MU Színházban. Egy-két előadás még szervezés alatt van, viszont nehéz az édesanya színészek programját összeegyeztetni.
Kérdésre válaszolva a színésznő elmondta, számára nem újdonság anyát alakítani színpadon. Egy ideje azon dolgozik, hogy a valóságot vigye színre. Tavaly mutatták be a Minden negyedik című rendezését, melynek témája a spontán és művi abortusz.
Mielőtt megszületett a gyermeke, személyesen tapasztalta meg a perinatális veszteséget, és kórházi tartózkodása során jött az ihlet, hogy összegyűjtsön olyan nőket, akik elmesélik saját történetüket terhességmegszakításról, vetélésről, magzati betegségről.
Fotó: Simon Iringó
„Én azt az autofikciós színházi formát keresem, ami saját történetekre épül. A fikció azért kell, hogy az egész színházi keretet kapjon, ne legyen unalmas, ne legyenek felismerhetők a szereplők vagy a hozzátartozók, előfordulhat, hogy valaki más mond el egy megtörtént esetet. Több szempontból fikció vegyül a saját történetekbe, de az élmények alapvetően valósak, és ezek adják az előadás erejét” – mondta a temesvári színésznő.
Hozzátette, mióta gyereke van, más érzés színpadon lenni, mert általában akkor játszik, amikor a kisbabája alszik, és ez számára nagyon sok bűntudattal jár, ezt az érzést pedig lehet, érdemes lenne színpadi eszközökkel is megjeleníteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!