Fotó: MTI
Az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága 37 értéket javasolt az értéktárba, ugyanakkor a testület a csíksomlyói búcsút, valamint további hat erdélyi magyar érték felvételét javasolta a Nemzeti Értéktárba, amelyek következő lépésként Hungarikummá válhatnak.
2017. július 14., 09:182017. július 14., 09:18
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság csütörtöki kolozsvári ülésén 37 felterjesztett értéket vitatott meg, melyből 12 került az Erdélyi Értéktárba, a továbbiakat pedig helyi, illetve megyei értéktárba javasolták.
a kilyéni unitárius templom és falképei, Bikfalva épített öröksége, Csomád-Bálványos természetvédelmi terület a Szent Anna-tóval, a Sebes-Körös völgye és a Révi szoros, a parajdi Sószoros és sóbánya, valamint a szatmári Református Gimnázium falfestményei.
Az RMDSZ hírlevele szerint az értékek közül a bizottság a továbbiakban felterjeszti kiemelt nemzeti értékké a csíksomlyói búcsút, illetve Kőrösi Csoma Sándor életművét, a Sebes-Körös völgyét és a Révi szorost, a Csomád-Bálványos természetvédelmi területet a Szent Anna-tóval, a kovásznai Dr. Benedek Géza szív- és érrendszeri kórházban használt komplex rehabilitációs módszerek, valamint a korábban értéktári listára felvett Tordai-hasadékot.
„Továbbra is arra törekszünk, hogy erdélyi értékeink védnökei legyünk, megőrizzük és felújítsuk azon értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. A csíksomlyói búcsú az egész Kárpát-medencei magyarság közös értéke, ezért reméljük, hogy a következőkben a Nemzeti Értéktár után Hungarikummá válhat” – összegzett a gyűlés után Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!