Erdélyi filmritkaságokkal ért csúcsra a vasárnap este záruló Filmtettfeszt

Pap Melinda 2019. október 06., 18:06 utolsó módosítás: 2019. október 06., 19:25

Százegy éves rekonstruált kolozsvári némafilmeket is láthatott a közönség a 15 városban zajló Filmtettfeszt vasárnap este záruló idei kiadásán. A fesztivál életműdíját, a Sárga Csikó-díjat Fekete Ibolya filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár kapta.

Zágoni Bálint főszervező és Fekete Ibolya filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár a díjátadón Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

Nagyváradtól Kézdivásárhelyig, Nagykárolytól Temesvárig magyar filmektől voltak hangosak a mozik a hétvégén, 15 városban vetítették le a friss magyar filmtermés legjavát a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemlén. A fesztivál 19. kiadása sok csemegét is tartogatott a filmrajongóknak, Kolozsváron például újra vászonra került a városban működő egykori filmgyár, a Janovics Jenő-féle stúdió két rekonstruált alkotása.

„Ennél megfelelőbb helyet nem is találhattunk volna. Ez volt az egyik első mozi, ahol vetítették ezeket a filmeket” – utalt az 101 évvel korábbi eseményekre Zágoni Bálint, a fesztivál főszervezője a Művész (Arta) moziban tartott bemutatón.

Elmondta, az 1918-ban készült A kancsuka hazájában és A métely című némafilmeket a stúdió egykori dramaturgjának, Gyalui Jenőnek köszönhetően sikerült rekonstruálni, aki nagyon fiatalon került a Transylvania filmgyárba, és szerelmi bánatában 23 évesen végett vetett életének. A Román Filmarchívumhoz és állami levéltárhoz került hagyatékában

több száz darab párkockás részlet maradt fenn a tekercsekből és számos jelenetfotó is túlélte az elmúlt évszázadot. Ezek, a forgatókönyvek és a korabeli sajtóanyagok segítségével sikerült rekonstruálni a filmeket

Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum filmtörténésze segítségével. A Janovics Jenő vezette stúdió régi-új alkotásait egy évszázad elmúltával Tóth Viktor szaxofonkíséretével tekinthette meg a kolozsvári közönség.

Gyűl a frissen felújított kolozsvári Művész mozi közönsége Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívumának igazgatója köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a kolozsvári Művész mozi még sokáig ad majd otthont a magyar filmtörténet remekeinek. Hangsúlyozta,

a filmarchívum megőrzi a magyar film azon kincseit, melyek túlélték a 20. század viharait és rekonstruálva próbálja ismét eljuttatni a közönséghez.

Melynek minél fiatalabb tagjait igyekszik bevonzani a mozikba, a Filmtettfeszt keretében például munkatársai gyerekek számára tartottak foglalkozásokat, rávezetve őket a film szeretetére.

Filmkockarajzolás a Filmarchívum gyerekfoglalkozásán Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

A két némafilm mellett más ínyencség is jutott a kolozsvári közönségnek, az első magyar sci-fit, A tanú cenzúrázatlan változatát, 80-as évekbeli amatőr filmeket és a rendszerváltás után készült első erdélyi magyar játékfilmet, a Tompa Gábor rendezte Kínai védelmet is megnézhették.

Határtalanított magyar filmkultúra

A szombat délutáni zárógálán Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója rámutatott:

a Filmtettfeszt nem csak színvonalas programot biztosít az erdélyi magyar filmrajongóknak, hanem „az erdélyi magyar kultúrát a magyar filmkultúra részévé is teszi”.

„A Kárpát-medencei magyar kultúra határtalanításáról szól” Fekete Ibolya munkássága is – fogalmazott, miközben átadta a fesztivál életműdíját, a Sárga Csikó-díjat és az ezzel járó egymillió forintos pénzjutalmat az ismert filmrendezőnek, forgatókönyvírónak, egyetemi tanárnak. Virginás Andrea filmesztéta laudációjában a magyarországi rendező egyik korábbi kijelentését idézte miszerint „a mobilitás hajlandósága nélkül a filmszakma nem művelhető”. A díjazott legutóbbi filmjére, a Kolozsváron is sikert aratott Anyám és más futóbolondok a családból című alkotására is utalt ezzel, mely az egyik napról a másikra Magyarországtól Romániához csatolt Székelyhídról indulva egy család történetén keresztül vezet végig a 20. század nagy viharain.

Fekete Ibolya rendezőnek Kósa András László adta át a Sárga Csikó-díjat Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

Fekete Ibolya elmondta, jó ideje jár Erdélybe, olykor forgatni, de többször tanítani a Sapientia EMTE filmművészeti szakára.

Van benne egy kis tartozás is a felmenők felé, akik idestova lassan száz éve lesz, hogy elmentek a határ innenső oldaláról”

– tette hozzá. Kolozsvári oktatói munkájáról elmondta, mivel örömmel teszi, sose gondolta volna, hogy ezért elismerés jár.

A zárógálán a fesztivál versenyszekciójának alkotóit is díjazták. A Filmgalopp egymillió forintos fődíját a Báron György filmesztéta, Lévai Balázs rendező, producer és Csuja László rendező alkotta szakmai zsűri Ugron Réka dobrogea-i magányos anyákról szóló dokumentumfilmjének, a Fiam, Iulian című alkotásnak ítélte, melyet a fiatal rendező nevében Németh Előd filmkritikus vett át. Az ezer lej értékű közönségdíjat Miklós Nóra Tejjel kifli című filmje nyerte, és idén először filmkritikust is díjaztak Soós Tamás személyében.

Megszületett a magyar thriller

A fesztivál fő vonzerejét a friss magyar nagyjátékfilmek jelentették, Kolozsváron például esténként zsúfolásig megtelt a Győzelem (Victoria) mozi. Az egyik közönségkedvenc kétségtelenül Ujj Mészáros Károly legújabb játékfilmje, az X – A rendszerből törölve thriller lett. A rendező alkotótársaival, Hegedűs Bálint forgatókönyvíróval és Balsai Móni színésznővel maga is jelen volt a vetítésen. Elmondták:

míg korábbi nagy sikerű filmjükkel, a Liza, a rókatündérrel azt akarták üzenni, hogy szeretni érdemes, az X üzenete, hogy a hétköznapi ember is tud hős lenni.

„Elég nehéz egy ilyen nyomasztó filmmel együtt élni három és fél évig” – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy ez idő alatt beázott alagsori irodájuk is úgy nézett ki, mint egy bűnügyi helyszín.

Az X - A rendszerből törölve alkotóit, Hegedűs Bálint forgatókönyvírót, Ujj Mészáros Károly rendezőt és Bolsai Móni színésznőt Németh Előd filmkritikus, újságíró fagatta Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

A főszerepet alakító Balsai Móni szerint a Lizához viszonyítva az új film „inkább férfias munka volt”, mely fikcionált, de hiteles múltat dolgoz fel. „A rendszerváltás ügyei, ügynökakták míg mindig nincsenek nyilvánosságra hozva, ezeket búvópatakként lehetett zsarolásra és hasonlóra felhasználni. Ez volt, ami minket igazán idegesített, ehhez kapcsolódik a kiindulópont” – mondta a rendező, aki szerint az elmúlt 30 évben rengeteg bosszantó dolog történt Magyarországon, és ezeket direkt beépítették a forgatókönyvbe, így kicsit terápiafilm is.

„Az lenne a fontos, hogy a magyar közönség elkezdjen egy diskurzust, hogy mi történt az elmúlt 30 évben. Mik azok a csontvázak, amik ki akarnak esni a szekrényből? Ha ez a film hatására beindul, megérte” – tette hozzá Hegedűs Bálint forgatókönyvíró.

A Fimtettfeszt programjában több zenés film is szerepelt, a pécsi zenekarok titkát kutató Pécsi szálról Lévai Balázs rendező Fodor Tünde rádiós újságíró kérdéseire válaszolva elmondta: bár a fele sem igaz, műfaját tekintve nem nevezhető áldokumentumfilmnek, inkább fikcióval tarkított dokfilm.

Próbáltunk úgy csúsztatni, hogy legyen benne egy kis igazság is”

– fogalmazott. Kiderült, a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash zenekarokat felvonultató alkotás készítése közben a szervezés volt a legnehezebb, hogy valamennyi zenész ugyanazon a napon ráérjen.

Idén a programfüzet is vaskosabb volt Fotó: Facebook / Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle

A zárónapon a szervezők meglepetésfilmmel is kedveskednek a közönségnek. Vasárnap este 21.30 órától a Magyarország által Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című alkotást tűzték műsorra.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat