korábban írtuk

Koncertfelvételnek indult, film lett belőle: az Anna and the Barbies, ahogyan még nem láthattuk

A közönség és rajongók számára eddig ismeretlen oldalról mutatja be Pásztor Annát és zenekarát az Álmatlan című koncert- és dokumentumfilm, amelyet csütörtökön este a 19. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle keretében vetítettek Kolozsváron. 

Elmondta, az 1918-ban készült A kancsuka hazájában és A métely című némafilmeket a stúdió egykori dramaturgjának, Gyalui Jenőnek köszönhetően sikerült rekonstruálni, aki nagyon fiatalon került a Transylvania filmgyárba, és szerelmi bánatában 23 évesen végett vetett életének. A Román Filmarchívumhoz és állami levéltárhoz került hagyatékában

Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum filmtörténésze segítségével. A Janovics Jenő vezette stúdió régi-új alkotásait egy évszázad elmúltával Tóth Viktor szaxofonkíséretével tekinthette meg a kolozsvári közönség.

Melynek minél fiatalabb tagjait igyekszik bevonzani a mozikba, a Filmtettfeszt keretében például munkatársai gyerekek számára tartottak foglalkozásokat, rávezetve őket a film szeretetére.

„A Kárpát-medencei magyar kultúra határtalanításáról szól” Fekete Ibolya munkássága is – fogalmazott, miközben átadta a fesztivál életműdíját, a Sárga Csikó-díjat és az ezzel járó egymillió forintos pénzjutalmat az ismert filmrendezőnek, forgatókönyvírónak, egyetemi tanárnak. Virginás Andrea filmesztéta laudációjában a magyarországi rendező egyik korábbi kijelentését idézte miszerint „a mobilitás hajlandósága nélkül a filmszakma nem művelhető”. A díjazott legutóbbi filmjére, a Kolozsváron is sikert aratott Anyám és más futóbolondok a családból című alkotására is utalt ezzel, mely az egyik napról a másikra Magyarországtól Romániához csatolt Székelyhídról indulva egy család történetén keresztül vezet végig a 20. század nagy viharain.

– tette hozzá. Kolozsvári oktatói munkájáról elmondta, mivel örömmel teszi, sose gondolta volna, hogy ezért elismerés jár.

A zárógálán a fesztivál versenyszekciójának alkotóit is díjazták. A Filmgalopp egymillió forintos fődíját a Báron György filmesztéta, Lévai Balázs rendező, producer és Csuja László rendező alkotta szakmai zsűri Ugron Réka dobrogea-i magányos anyákról szóló dokumentumfilmjének, a Fiam, Iulian című alkotásnak ítélte, melyet a fiatal rendező nevében Németh Előd filmkritikus vett át. Az ezer lej értékű közönségdíjat Miklós Nóra Tejjel kifli című filmje nyerte, és idén először filmkritikust is díjaztak Soós Tamás személyében.

Megszületett a magyar thriller

A fesztivál fő vonzerejét a friss magyar nagyjátékfilmek jelentették, Kolozsváron például esténként zsúfolásig megtelt a Győzelem (Victoria) mozi. Az egyik közönségkedvenc kétségtelenül Ujj Mészáros Károly legújabb játékfilmje, az X – A rendszerből törölve thriller lett. A rendező alkotótársaival, Hegedűs Bálint forgatókönyvíróval és Balsai Móni színésznővel maga is jelen volt a vetítésen. Elmondták:

„Elég nehéz egy ilyen nyomasztó filmmel együtt élni három és fél évig” – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy ez idő alatt beázott alagsori irodájuk is úgy nézett ki, mint egy bűnügyi helyszín.

korábban írtuk

Az egyiptomi filmgyártás egyik úttörőjéről, a félig magyar Széfeddin Sefketről mutatnak be dokumentumfilmet Kolozsváron

Az egyiptomi filmgyártás egyik úttörőjéről, a félig magyar Széfeddin Sefket életútjáról szóló dokumentumfilm ősbemutatóját tartják vasárnap a rendező szülővárosában, Kolozsváron, a Filmtettfeszten.

A Fimtettfeszt programjában több zenés film is szerepelt, a pécsi zenekarok titkát kutató Pécsi szálról Lévai Balázs rendező Fodor Tünde rádiós újságíró kérdéseire válaszolva elmondta: bár a fele sem igaz, műfaját tekintve nem nevezhető áldokumentumfilmnek, inkább fikcióval tarkított dokfilm.

– fogalmazott. Kiderült, a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash zenekarokat felvonultató alkotás készítése közben a szervezés volt a legnehezebb, hogy valamennyi zenész ugyanazon a napon ráérjen.