Álmatlan - egy képkocka a filmből
Fotó: Facebook/Filmtettfeszt - Erdélyi Magyar Filmszemle
A közönség és rajongók számára eddig ismeretlen oldalról mutatja be Pásztor Annát és zenekarát az Álmatlan című koncert- és dokumentumfilm, amelyet csütörtökön este a 19. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle keretében vetítettek Kolozsváron. Az Anna and the Barbies magyarországi alternatív rock együttesről szóló alkotást a Planetárium kávézóban tekinthették meg az érdeklődők.
2019. október 04., 18:222019. október 04., 18:22
Porkoláb Norbert és Tanca Norbert filmjében egymást váltják az együttes 2016-os, budapesti Fővárosi Nagycirkuszban adott lemezbemutató-koncertjéből való jelenetek és az énekesnő monológjából kiragadott mély gondolatok, amelyek a művészetére vonatkoznak. A filmben az együttes tagjai is elmondták véleményüket a művésznőről, aki szerintük mindig kötöttségek nélkül megy előre a színpadon, így mindig képes összhangba kerülni a közönséggel, koncert közben szeret felmenni a nézők közé és megérinteni őket. Pásztor Anna őszintén és közvetlenül beszél a zenével kapcsolatos emlékeiről, életszemléletéről, valamint személyes élményeiről. Saját bevallása szerint
A vetítést követő közönségtalálkozón az Álmatlan készítői elismerték, hogy filmjük eredetileg koncertfelvételnek indult, a rendezvény után fogalmazódott meg bennük, hogy ez egy sokatmondó, semmiféle ismert műfaji kategóriába nem besorolható filmnek lehet az alapja.
,,Annát több mint két és fél órára bezártuk egy budapesti hangstúdióba, ahol teljesen egyedül volt, megadtuk neki a témaköröket, amiről beszélnie kellett, így készült el a monológ. Ebből azokat a részeket használtuk fel, amiről úgy gondoltuk, hogy a nézők számára sokatmondó lehet, és kevésbé sérti az ő privát szféráját” – árulta el Porkoláb Norbert rendező.
Az alkotók érdekességként azt is elmondták, hogy olyan nézőktől is kaptak pozitív visszajelzést, akik állításuk szerint egyáltalán nem kedvelik az együttes által képviselt zenei műfajt.
Gebe Zoltán
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!