Závada Pál írót Dési János újságíró faggatta
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Kolozsvári témájú regénye is van, és Nagyvárad lesz az egyik helyszíne a készülő új művének. Závada Pál erdélyi élményeiről, regényeinek témaválasztásáról, hátteréről, a számára „megfejthetetlen rejtélyről” mesélt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
2021. június 05., 16:152021. június 05., 16:15
2021. június 05., 16:232021. június 05., 16:23
„Ezek csupa olyan kérdések, melyeket mindig nehezen tudtam megfejteni, egy csomó ma is rejtély, megfejthetetlen” – jelentette ki Závada Pál arra a kérdésre, miért választ regényei témájául nagy történelmi fordulópontokat. A magyarországi író Dési János újságíró kérdésére válaszolt péntek este a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét népes közönsége előtt.
ide érkezik 1941 szeptemberében a két szereplő, egy katonadiplomata és egy újságíró, hogy részt vegyen az Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából tartott ünnepségen.
„Ezek kitalált élmények, de voltak saját élmények is” – mondta az író, felidézve, ahogy 1991 februárjában a Holmi szerző- és szerkesztőgárdájával eljöttek Kolozsvárra, Marosvásárhelyre.
mesélte az író arra utalva, hogy Kányádi a magyar költészetet „katedrálishoz” hasonlította.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Művei témaválasztásáról elmondta: a nagy történelmi fordulóponthoz komoly szégyenek is társulnak, ezekben az időszakokban „valami borzalmas, felfoghatatlan zajlik, valami megmagyarázhatatlan, ami nem csak fekete vagy fehér”.
Épp ezért művei valós vagy kitalált szereplőiről nem tudja minden esetben előre, hogy melyikük lesz a nyertes, hogy melyik érvelésnek lesz igaza. „Írás közben szoktam lefolytatni ezeket a vitákat” – mondta Závada Pál, hozzátéve, hogy ez nem úgy van, mint a bokszban, amikor az egyik kiüti a másikat és felemelik a győztest.
„Nehéz elmondani, hogy a történeti emlékezetben mi hogyan csapódik le” – vélte a szerző, akinek regényeiben valós események, személyek is szerepelnek, beszélgetnek az ő kitalált, fiktív hőseivel.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Új, készülő művéről elmondta: Nagyváradon és Berlinben játszódó verses regény. Cselekménye 1937-ben kezdődik, amikor a főszereplő kikerül a német fővárosba, majd visszatér a Körös-partra, ahol a gettót is megjárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!