Erdélyi arisztokrata családok sorsát mutatja be Margittai Gábor könyve

Margittai Gábor elmondta, évtizedek óta járják a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él. A kétezres évek elején azt tapasztalták a Felvidéken, hogy az ottani arisztokrácia panelházakba húzódva él.

„Olyan történeketek tudtak elmesélni nekünk, amelyek nagy erővel megvilágították ennek az szórványba szorított osztálynak a történetét. Elkezdtünk nyomozni és azt találtuk, hogy a történetek hálózatban függnek össze. Így jutottunk el a például a Batthyányakhoz a mai Burgenlandban\" – mondta el Margittai Gábor.

A kötet arról számol be, ahogyan a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. Margittai Gábor azt nyomozta ki, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni oda.

Az író elmondása szerint a kötetben szereplő családokat a kommunizmus idején pincelakásokba, kényszerlakhelyekre telepítették. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. „Az egyik szereplő szerint kétszeres bűnük volt: hogy magyarok és hogy arisztokraták voltak\" – emelte ki Margittai Gábor.

Mint mondta, nagyon sok kastély drámai helyzetben van, az összeomlás veszélye fenyegeti. Azok az épületek, melyek állami funkciót kaptak, megőrződtek a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani. A könyv anyagából június elején a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, az év során pedig dokumentumfilm is készül belőle.