Ștefan Dorel Găina, Bianca Tămaș, Szép Gyula és Mihai Nuțu az Insomnia Napok nyitányaként tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kolozsvár leghosszabb ideje működő kávéháza, az Insomnia Kávéház és Bisztró nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli megnyitásának 27. évfordulóját, egyszersmind tiszteleg tavaly elhunyt alapítója, Lőrincz Gyula vizuális művész előtt. Az Insomnia Napok kedden sajtótájékoztatóval vette kezdetét, melynek keretében a kincses város ismert művészei emlékeztek vissza a kultuszhely közel három évtizedére, illetve emléktáblát avattak az alapító tiszteletére.
2023. május 09., 17:002023. május 09., 17:00
2023. május 09., 17:142023. május 09., 17:14
A kolozsvári kulturális élet nagyjai gyűltek össze kedden azon a beszélgetésen, sajtótájékoztatón, mely az Insomnia Napok kezdetét jelentette, valamint lehetőséget, hogy megidézzék a kolozsvári kávéhézat, kocsmát alapító Lőrincz Gyula képzőművész szellemiségét. Bianca Tămaș író felidézte, hogy a jelenleg az Egyetem (Universității) utcában található Insomnia Kávéház és Bisztró eredetileg a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában működött, ahol az alapítók galériát is nyitottak, mely akkor 1997-ben a második ilyen jellegű vállalkozás volt az országban.
Ștefan Dorel Găina, a kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem egykori professzora, az Insomnia egyik törzsvendége, aki a kezdetektől követte a kocsma és a hozzá társuló szellemiség alakulását, elmondta,
Felidézte, hogy a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején – akárcsak az Irish Pub – az Insomnia is olyan közösségi tér volt, ahova egyetemi tanárok és diákjaik egyaránt jártak, ahol találkoztak és leültek ugyanahhoz az asztalhoz, sőt, ahol a mai egyetemi tanárok egy része felnőtt, illetve ahol újságírók gyülekezhettek, művészek találkozhattak.
Azt is elmondta, hogy a 27 év az állandó változás jegyében telt, hiszen a hely arculata, belső díszítése évről-évre, minden nyáron megújult, megváltozott. Ugyanitt azt is kiemelte, hogy az a közel három évtized kihívásokat, nehéz helyzeteket és rosszabb időszakokat is tartogatott, de ezek ellenére az Insomnia túlélt. Hangsúlyozta, hogy a kocsmai zsivaj, duruzsolás megannyi nagyívű projekt, alkotás kezdetét jelentette, a kincses város fontos ötletei születtek meg a hely falai között.
Bianca Tămaș hangsúlyozta, hogy
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója – aki szintén jól ismeri a kultúrkocsma múltját – elmesélte, hogy 1985-ben ő nyitotta meg Lőrincz Gyula első tárlatát Székelyudvarhelyen az ottani művelődési központ igazgatójaként. Kifejtette, azoknak az időknek, az akkori ízlésnek Lőrincz még túl merész és innovatív volt, de ő már akkor látott benne fantáziát. Szomorúan hozzátette, hogy sok év ismeretség és közös munka után a nekrológját is ő olvasta fel sírja mellett tavaly a temetésén. Szép Gyula azt is elmondta, hogy az Insomnián is mindig látszott a művész kezének lenyomata, visszaköszönt merész és egyedi stílusa. Hozzátette, hogy
Kiemelte, hogy az általa alapított kocsma, illetve kávézó nem egyszerűen szórakozóhely, még csak nem is találkozási hely, hanem művésztelep is, és valószínűleg még sok olyan alkotóról fogunk hallani, akik valamilyen módon innen indultak.
Az igazgató elárulta, hogy szucsági otthonában ma is őrzi Lőrincz Gyula körülbelül 250 alkotását, festményeket, grafikákat, melyeknek jövőbeni sorsa még ismeretlen.
Lőrincz Gyula (1967 – 2022, képzőművész, a Krónika napilap első művészeti vezetője) tavaly elhunyt alapító tiszteletére emléktáblát is avattak az Egyetem utca 2. szám alatt, melyet Mihai Nuțu vizuális művész álmodott meg. A keddi sajtótájékoztató egy ünnepi rendezvénysorozat kezdetét jelentette, melynek programpontjairól a kávéház Facebook-oldalán tájékozódhatnak a kultúrára szomjazó érdeklődők.
A kolozsvári kultúra különféle vetületeire összpontosít az Insomnia Napok, amelyet az Insomnia Kávéház fennállásának 27. évfordulója megünnepléseként szerveznek május 9. és 14. között.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!