Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból

Az eseményen közreműködik Laczkó Vass Róbert színművész és Dimén Szabolcs zenész, nagybőgőművész. A kiállítás június 26-ig megtekinthető – olvasható a tárlat Facebook-esemény leírásában.

Mint írják, Makkai János 1944. június 12-én született Désen, Makkai Endre – aki a háború utáni kommunista berendezkedések miatt elhagyva a Szolnok-Doboka vármegyei művelődési titkári állását lelkipásztori szolgálatot vállalt – és Makkai Emília kántortanító elsőszülött gyermekeként. A nyárádszeredai szolgálat után édesapja Petrozsényban vállalta el a református gyülekezet és a magyar közösség szolgálatát.

Ennek a petrozsényi fiatal magyar értelmiségi körnek a református parókia volt a központi találkozó helye. Itt találkozott jövendőbeli feleségével is, a kiemelt és kényszerlakhelyre hurcolt földbirtokos lányával, Anderlik Ildikóval is, aki „rossz származása” miatt csak a petrozsényi egyetemen tanulhatott tovább. De itt találkozott olyan művészekkel is, mint Szervátiusz Jenő és Mátyás István, akik Makkai János első tanárai is lettek.

Rajzaiból, rézdomborításaiból is látszik, hogy inkább szobrásznak teremtetett, de korán elragadták a színek és rátért a festészetre. Makkai Jánost az erdélyi hegyvidéki tájak ragadták meg, képeiben az életet adó természet jelenik meg. Ugyanakkor roppant tehetséges rajzoló volt, az a művész, aki egy vonalból megragadta a lényeget.

Nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének. Feleségével öt gyermeket neveltek fel, a Mócok úti lakásuk ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt. Sok, szárnyát bontogató művész lelt támogatásra, nyugodt fészekre a Makkai családban. Elhunyta után gyermekei kikérték a megfigyelési dossziéját, amiből kiderült, hogy Makkai Jánost, édesapja lelkészi, parókiaépítési és néprajzkutatási tevékenységei miatt, végig megfigyelés alatt tartották a kommunizmus éveiben. Bár a bányakutató intézet ajánlotta, a biztonsági szolgálat nem engedte külföldi kutatói utakra, és bányamérnöki doktorátusát is más használta fel a cím elnyerése végett. Mindez nagy fájdalmat okozott neki. Az elnyomatás, a meggátolt kibontakozás érzése több rajzán és festményén is megjelenik.