A bányamérnök-képzőművész festményein gyakran megjelenik az életet adó természet
Fotó: Facebook/Makkai János
Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.
2024. június 04., 19:072024. június 04., 19:07
2024. június 04., 19:162024. június 04., 19:16
A Györkös Mányi Albert Emlékházban megnyíló tárlaton Makkai János (1944-2021) rajzai, pasztelljei, szarvaskövei, rézdomborításai, festményei, festett csempéi, mozaikjai és kövecskéi lesznek láthatók.
Az eseményen közreműködik Laczkó Vass Róbert színművész és Dimén Szabolcs zenész, nagybőgőművész. A kiállítás június 26-ig megtekinthető – olvasható a tárlat Facebook-esemény leírásában.
Mint írják, Makkai János 1944. június 12-én született Désen, Makkai Endre – aki a háború utáni kommunista berendezkedések miatt elhagyva a Szolnok-Doboka vármegyei művelődési titkári állását lelkipásztori szolgálatot vállalt – és Makkai Emília kántortanító elsőszülött gyermekeként. A nyárádszeredai szolgálat után édesapja Petrozsényban vállalta el a református gyülekezet és a magyar közösség szolgálatát.
Ennek a petrozsényi fiatal magyar értelmiségi körnek a református parókia volt a központi találkozó helye. Itt találkozott jövendőbeli feleségével is, a kiemelt és kényszerlakhelyre hurcolt földbirtokos lányával, Anderlik Ildikóval is, aki „rossz származása” miatt csak a petrozsényi egyetemen tanulhatott tovább. De itt találkozott olyan művészekkel is, mint Szervátiusz Jenő és Mátyás István, akik Makkai János első tanárai is lettek.
Makkai János nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének
Fotó: Facebook/Horváth László
Makkai János művészi tehetsége korán megmutatkozott, első rézdomborításai, grafikái zseniálisak. Első próbálkozásra nem nyert felvételt a kolozsvári Ion Andreescu művészeti akadémiára, ezért nem is próbálkozott tovább, hanem Petrozsényban beiratkozott a bányamérnöki szakra, amit jelessel végezett el. Családot alapított, kutató bányamérnökként szárnyalt a karrierje, majd Kolozsvárra költöztek, ahol az újonnan alapított Bányakutató és Tervező Intézet vezető kutató mérnöke lett. Szakmáját nagyon szerette, nagy tisztelet övezte, mivel igen fontos újításokat és mérnöki megoldásokat dolgozott ki a mélyakna ásás terén. De a művészetnek nem fordított hátat. Kolozsváron megismerkedett Györkös Mányi Alberttel, akivel szoros barátságot ápolt.
Rajzaiból, rézdomborításaiból is látszik, hogy inkább szobrásznak teremtetett, de korán elragadták a színek és rátért a festészetre. Makkai Jánost az erdélyi hegyvidéki tájak ragadták meg, képeiben az életet adó természet jelenik meg. Ugyanakkor roppant tehetséges rajzoló volt, az a művész, aki egy vonalból megragadta a lényeget.
Nemcsak mérnökként és művészként alkotott nagyot, emberként is meghatározó személyisége volt Kolozsvár értelmiségi körének. Feleségével öt gyermeket neveltek fel, a Mócok úti lakásuk ajtaja mindig mindenki előtt nyitva állt. Sok, szárnyát bontogató művész lelt támogatásra, nyugodt fészekre a Makkai családban. Elhunyta után gyermekei kikérték a megfigyelési dossziéját, amiből kiderült, hogy Makkai Jánost, édesapja lelkészi, parókiaépítési és néprajzkutatási tevékenységei miatt, végig megfigyelés alatt tartották a kommunizmus éveiben. Bár a bányakutató intézet ajánlotta, a biztonsági szolgálat nem engedte külföldi kutatói utakra, és bányamérnöki doktorátusát is más használta fel a cím elnyerése végett. Mindez nagy fájdalmat okozott neki. Az elnyomatás, a meggátolt kibontakozás érzése több rajzán és festményén is megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!