A díjazottak erre az alkalomra készített bronz emlékplakettet kapnak, amelyen Hollósy Simon arcképe látható, az alkotó Péter Ágnes magyarországi szobrászművész
Fotó: Pintér Zsolt
Első ízben adnak át elismeréseket a magyar közösségért fáradozó Máramaros megyei személyiségeknek a magyar kultúra napján: a Hollósy Simon festőművészről elnevezett díjakat Nagybányán nyújtják át szombaton. Pintér Zsolt képzőművész, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, nagy jelentőségűnek ígérkezik a helyi magyar közösség életében a január 21-i rendezvény.
2023. január 17., 20:212023. január 17., 20:21
2023. január 17., 21:192023. január 17., 21:19
„Először szervezzük meg Máramaros megyében a magyar kultúra napját és ezt összekötöttük egy tavalyi tervünkkel, ami a Hollósy-díj megalapítása volt. Az elismerést azért hoztuk létre, mert rájöttünk: ahhoz, hogy az itteni magyar közösség fejlesztése érdekében előre tudjunk lépni, föltétlenül méltányolnunk kell azokat a személyiségeket, akik az elmúlt években-évtizedekben egyénileg vagy csoportosan érdemben – csendben – sokat tettek a közösség érdekében” – fejtette ki a Krónikának a közelgő ünnepség és díjátadás kapcsán Pintér Zsolt.
Hozzátette, azért is hozták létre az elismerést, hogy ezáltal az RMDSZ Máramaros megyei szervezete, valamint az egyes települések helyi szervezetei térképezzék fel a kultúra, közélet, oktatás területén tevékenykedő magyar személyiségeket, akiknek munkáját eddig nem méltányolták közösségi szinten.
„Hollósy Simon Máramarosszigeten született 1857-ben, Nagybányán alapította meg a világhírű festőiskolát. Az elismerés elnevezésével azt is jelezzük, hogy a Máramaros közepén húzódó hegy nem olyan magas, és a két történelmi régió tulajdonképpen összetartozik, valamint hogy együtt tudunk dolgozni” – emelte ki a megyei RMDSZ-elnök.
Fotó: RMDSZ Máramaros megyei szervezete
„Mondanom sem kell, nagyon fontos, hogy az ifjúság tevékenységére ebben a régióban is kiemelten odafigyeljünk” – hangsúlyozta a nagybányai tanácsosként is tevékenykedő Pintér Zsolt. Arról is beszélt, hogy több Máramaros megyei település RMDSZ-szervezete jelölt személyiségeket a díjra, és ezeket az elismeréseket minden évben a magyar kultúra napján tervezik majd átadni.
A díjátadó rendezvényt összekötik egy rangos zenei eseménnyel, idén Nagybányán koncertezik a magyar kultúra napján a 100 Tagú Cigányzenekar. „A belépőjegyek két nap alatt elkeltek, tehát örülünk, hogy nagy az érdeklődés az esemény iránt. Két koncert lesz, a környékbeli településekről érkezőknek könnyebb lesz eljutniuk a délutáni előadásra” – mondta Pintér Zsolt, aki arra is kitért, hogy a megyében 22 helyi RMDSZ-szervezetük van, ezekből 7 szervezet jelölt személyeket díjazásra.
A nagybányai és a város környékén élő magyarság közös ünnepe a Főtér Fesztivál
Fotó: Facebook / Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
Összesen 17 jelölés érkezett, mert minden szervezet mind az 5 kategóriába jelölhetett. A díjazottak erre az alkalomra készített, szép bronz emlékplakettet kapnak, amelyen Hollósy Simon arcképe látható, az alkotó Péter Ágnes magyarországi szobrászművész” – mondta el a képzőművész-politikus.
Pintér Zsolt a tavalyi év végén számolt be arról, hogy kezdeményezésüket megszavazta a nagybányai tanács, miszerint kikerülhet a régi főtérre a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szentelt szoborcsoport. Pintér Zsolt Nagybánya alpolgármesterével, Pap Zsolt Istvánnal közösen álmodta meg az alkotást, mellyel az egykori művésztelep, a nagybányai festőiskola öt alapítójának kívánnak emléket állítani. A Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly egész alakos másait ábrázoló szoborcsoport kihelyezése idén várható.
Megszavazta csütörtökön a nagybányai tanács azt a kezdeményezésünket, miszerint kikerülhet a régi főtérre a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szentelt szoborcsoport.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!