Meghalt 79 éves korában Radu Gabrea filmrendező, a román filmművészet egyik meghatározó alakja.
2017. február 10., 15:492017. február 10., 15:49
A csütörtök este elhunyt művészt a bukaresti Nottara Színházban ravatalozzák fel szombaton. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz a bukaresti Bellu temetőben. Részvétét fejezte ki Ionuț Vulpescu kulturális miniszter, aki úgy vélte, Radu Gabrea halála nagy veszteséget jelent a román filmművészet számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Radu Gabrea kiváló ember és művész volt, aki szerette az embereket, a fiatalokat, és különleges nagylelkűség jellemezte. „Filmjei révén sikerült megérteni azt a sajátos világot, amelyet a román kommunista hatalom el akart rejteni az ország lakossága elől” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben. A fővárosi építészeti egyetemen tanult 1960-ig, majd 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Intézetben végzett. Másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, Homokhegyeken túl című filmjét Nicolae Ceaușescu volt román kommunista diktátor betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába, 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyarországi közönség is, így a magyar–román koprodukcióban készült Gruber utazását, A lefejezett kakast, valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét és az Eladó zsidókat. 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!