Meghalt 79 éves korában Radu Gabrea filmrendező, a román filmművészet egyik meghatározó alakja.
2017. február 10., 15:492017. február 10., 15:49
A csütörtök este elhunyt művészt a bukaresti Nottara Színházban ravatalozzák fel szombaton. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz a bukaresti Bellu temetőben. Részvétét fejezte ki Ionuț Vulpescu kulturális miniszter, aki úgy vélte, Radu Gabrea halála nagy veszteséget jelent a román filmművészet számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Radu Gabrea kiváló ember és művész volt, aki szerette az embereket, a fiatalokat, és különleges nagylelkűség jellemezte. „Filmjei révén sikerült megérteni azt a sajátos világot, amelyet a román kommunista hatalom el akart rejteni az ország lakossága elől” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben. A fővárosi építészeti egyetemen tanult 1960-ig, majd 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Intézetben végzett. Másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, Homokhegyeken túl című filmjét Nicolae Ceaușescu volt román kommunista diktátor betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába, 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyarországi közönség is, így a magyar–román koprodukcióban készült Gruber utazását, A lefejezett kakast, valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét és az Eladó zsidókat. 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!