Elhunyt a koronavírus-fertőzés szövődményeiben Bergendy István zenész

Bergendy István

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Elhunyt Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész, a Bergendy együttes alapítója és vezetője. A szaxofonos, klarinétos, zeneszerző 81 évesen halt meg, a koronavírus-fertőzés szövődményeinek következtében – közölte a család az MTI-vel.

MTI

2020. december 14., 15:082020. december 14., 15:08

2020. december 14., 17:592020. december 14., 17:59

„Nagy dolog, hogy ilyen sokáig, csaknem hat évtizeden át egyben tartotta a zenekart, amely sok korszakon és tagcserén ment át. Képzett dzsesszmuzsikusként játszott hosszú időn át slágerzenét. Nagyon kedves ember volt” – mondta az MTI-nek Zareczky Miklós énekes, aki huszonöt éven át, 1992-től volt a Bergendy együttes tagja. Bergendy István 1939-ben született, francia gyökerű nemesi ősei a Felvidékről kerültek szülővárosába, Szolnokra. A tanulás mellett úszott, vízilabdázott és tangóharmonikázni, majd szaxofonozni tanult.

A középiskolában Rock néven együttest alapított, apja ösztönzésére ment a Műegyetemre, ahol három évig autómérnöknek tanult, de 1961-ben felvették a konzervatóriumba.

Játszott a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban, egyik alapítója volt a közgazdasági egyetem klubjában megalakult Ifjúsági Jazzegyüttesnek, amelyben öccse, Péter szaxofononozott, fuvolázott. A Bergendy nevet 1962-ben vette fel a zenekar, és ő lett a zenekarvezető. Kezdetben az Ifjúsági Park téli helyiségében, a belvárosi Dália presszóban játszottak, nyáron az Ifiparkban léptek fel rendszeresen.

A beatkorszakban a képzett zenészekből álló Bergendy együttesnek nagy szakmai tekitnélye volt, lemezfelvételtől rádiós élő adásig, koncertturnétól a Táncdalfesztiválig mindenhová hívták őket. Fontos szerepük volt Zalatnay Sarolta első rádió- és tévéfelvételének elkészítésében, segítették pályáján Komár Lászlót, Máté Pétert. A hatvanas évek második felétől a Bergendy együttes a dzsessz, a soul és a rock olyan egyvelegét játszva az egyik első hazai fúziós zenekar volt. 1970-ben csatlakozott hozzájuk Latzin Norbert billentyűs-zeneszerző és Demjén Ferenc basszusgitáros-énekes-szövegíró, akik révén egy csapásra országszerte népszerűek lettek, ez a sok sikert és slágert hozó korszak 1976-ig tartott.

1972-ben jelent meg első, saját számaikat tartalmazó albumuk Jelszó: LOVE - szeretet címmel. Olyan slágerek fűződtek a nevükhöz, mint a Jöjj vissza, vándor, a Mindig ugyanúgy, a Sajtból van a hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska. Ez utóbbi A Hétfő (Hét fő) című korongon hallható, amely az első magyar konceptalbum (a nap minden órájához tartozik egy dal) és az első hazai könnyűzenei duplalemez is volt. Miután Latzin és Demjén is távozott, az együttes 1980-tól sikeres mesejátékokat, gyermekalbumokat készített.

Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Süsüke, a sárkánygyerek, a Futrinka utca és a Sebaj, Tóbiás tévésorozatok, a 24 részes Én táncolnék veled című tévétánciskola zenéjét, emellett musicaleket (Kártyaaffér hölgykörökben, Mesélj, Münchhausen, Bohóc az egész család, Robinson és Péntek, Dobszó az éjszakában, Ördög bújjék...), valamint rock-kantátát (A rendíthetetlen ólomkatona) is írt.

A nyolcvanas években megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, amelynek tizenkét tagja közül nyolc volt zenész, négy pedig énekes és vokalista. Az együttes a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő showszerűen, elegáns egyenruhákban. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola-felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek. 2009 októberében a zenekart kisebb létszámú együttes váltotta fel, amelyet 2017-ben feloszlatott. A Bergendy tizenöt nagylemezt készített.

A magát 1971 óta kopaszra nyíró zenésznek két gyermeke született. Bergendy Istvánt számos szakmai elismerés mellett 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben pedig kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.