2012. december 11., 07:432012. december 11., 07:43
Életének 95. évében elhunyt Abodi Nagy Béla neves erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár – tudatta fia, Nagy Géza festőművész hétfőn.
Közlése szerint Abodi Nagy Bélát, a kolozsvári képzőművészeti akadémia professzorát vasárnap budapesti otthonában érte a halál. Akaratának megfelelően Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben, felesége mellett helyezik örök nyugalomra.
Abodi Nagy Béla 1918. július 13-án született Székelyszenterzsébeten. Művészeti tanulmányait Camil Ressu osztályában, a bukaresti Academia de Belle-Artén, majd Szőnyi István tanítványaként a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Öt évig a magyar hadsereg katonája és orosz hadifogoly volt. 1949 és 1983 között a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője, festőgenerációk mestere. 2008-ig Kolozsváron, 2008-tól Budapesten élt.
A család közlése szerint Abodi Nagy Béla a modern magyar és a romániai képzőművészet egyik legegyetemesebb képviselője volt. Egyszerre volt jellegzetesen magyar és sajátosan erdélyi alkotó. Életműve több festői korszakot, kifejezési formarendszert hidal át és ötvöz, mégis szervesen egységes: a változatos és mindig megújuló oeuvre-ben azonnal tetten érhető Abodi Nagy Béla domináns alkotói karaktere – olvasható az összegzésben.
Művészi tevékenysége mellett Abodi Nagy Béla közéleti szereplőként, magyar társadalmi és szakmai szervezetek vezetőjeként (1939 után a SZEFHE alelnöke, 1990 után a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke volt), egyetemi hallgatóként (Bukarest, Budapest), egyetemi tanárként és vezetőként, tekintélyes művészként, az írott és kimondott szó mestereként is az erdélyi magyarság megmaradásáért tevékenykedett – közölte a család.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok