Fotó: Krónika
2008. július 02., 00:002008. július 02., 00:00
Fotó: iwiw.hu
– Nem kimondottan nézeteltérésről volt szó, csupán a helyzet sajátossága miatt adódtak problémák. Egyik énekes kolléga a múlt év végén összehozott Szép Gyula igazgatóhelyettes úrral, akinek elmondtam a Csermák Zoltánnal közös ötletünket, miszerint Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója kapcsán bemutathatnánk közösen Kolozsváron és Magyarországon Pinsuti Mattia Corvino című operáját. Megszereztem a partitúrát – csak a kézirat létezik már – az olaszországi Ricordi cégtől. Ez majdnem egy évembe és rengeteg levelezésbe, telefonba, utazásba került. A zongorakivonat egy részét elküldtem tanulmányozásra a kolozsvári operához, annak vezetősége pedig tárgyalásokat kezdett ez ügyben egy másik magyar karmesterrel, aki 2001-ben részleteket mutatott be a zongorakivonatból Budapesten. Tőlem folyamatosan kérték a partitúrát, de így nem adtam oda, ezért a Krónika híradása után Simon Gábor igazgató úr ismét megkeresett, és azóta nagyon jó és gyümölcsöző munkakapcsolatban dolgozunk.
– Mikorra várható a bemutató, és hogy alakul a szereposztás?
– Demény Attila főrendező úr október 30-ára tűzte ki az időpontot. Rajtam kívül egy vendégművész, Mátyás megformálója, dolgozik még a produkcióban, a többi szereplő helyi erőkből kerül ki, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Az előadás képi világáról még nem nagyon vannak információim, Demény Attila több változaton gondolkodik, korai lenne még erről beszélni.
– Mikor és miért kezdte Önt foglalkoztatni Ciro Pinsuti elfeledett Mattia Corvino című operája?
– Csermák Zoltán hívta fel a figyelmemet a darabra tavaly nyáron. Őt már régóta foglalkoztatta a mű, 1985-ben a Hungaroton lemezcég marketingigazgatója volt, és fel akarták venni a darabot CD-re, de kotta hiányában ez akkor meghiúsult.
– A mű Mátyás király életéből tetszőlegesen kiragadott jelenetekből építkezik. Milyen a darabbeli Mátyás?
– Olyan, mint a való életben lehetett. Bölcs, ugyanakkor az asszonyok bolondja: mint egy szerelmes kamasz. Beleszeret a lengyel követ feleségébe, aki mellesleg pártütést szít ellene. A darab kicsit hasonlít a mai életünkre.
– A trónra lépés 550. évfordulója kapcsán idén számos Mátyáshoz kötődő darab kerül bemutatásra drámai és operaszínpadokon egyaránt: Kolozsváron például nemrég mutatták be az első erdélyi rockopera, a Mátyás a vérpadon újabb előadását. Pinsuti műve mitől különleges ezek sorában?
– Klasszikus operában Mátyás csak egyszer jelenik meg, egyetlen műben, Erkel Hunyadi Lászlójában, és ott is epizódszereplőként. Pinsuti művében viszont ő a főszereplő, ettől különleges.
– Mi lehetett az oka a Pinsuti-opera mellőzésének? Főként annak, hogy magyar nyelvterületen eddig még sosem vitték színre?
– 2001-ben koncertszerűen elhangzott a darab Budapesten, de teljes egészében először Kolozsváron állítjuk színpadra az eredeti hangszerelésben. A darab bemutatója 1877-ben a milanói Scalában volt – nagy sikerrel. Sajnos, abban az időben nagyon sok jó darab került le hamar a színről. Ehhez az is hozzájárult, hogy Pinsuti Londonban dolgozott, az olaszok pedig nem akartak egy idegen által írt művet sokszor meghallgatni. Nem ritka ez a zenetörténetben – például Verdi Lombardok című operája egy igazi remekmű, mégis alig játsszák manapság.
– Foglalkozott már korábban is hasonló „feltámasztással”?
– Hogyne, ez a specialitásom! 2000-ben megtaláltam Antonio Lotti Kyrie et Gloria című elveszettnek hitt darabját, amit a Hungaroton rögzített és kiadott. Ez egy world first recording, azaz a világon először jelent meg hanghordozón. Otthon a fiókomban 17 olyan remekmű kézirata található, melyekről mind a mai napig nem készültek felvételek. Remélem, jön még jobb idő a kultúrára, és legalább egy részét lemezre vehetjük! Ezek között van opera, mise, dialogo, oratórium, kantáta, szinte minden, ami az énekes műfajban előfordulhat. Jelenleg is egy ritka nemzeti operánk rekonstruálásán dolgozom, a címe még titok.
– További kolozsvári munkákat is tervez?
– Szombathelyen augusztus 20-án adjuk elő Händel Julius Caesar Egyiptomban című operáját, ami egyúttal a részben általam feltalált háromdimenziós lézerdíszletrendszer világpremierje is lesz. Ezt felajánlottam a Kolozsvári Magyar Operának további előadásokra, amelyekről még folynak a tárgyalások.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.