Fotó: Krónika
2008. július 02., 00:002008. július 02., 00:00
Fotó: iwiw.hu
– Nem kimondottan nézeteltérésről volt szó, csupán a helyzet sajátossága miatt adódtak problémák. Egyik énekes kolléga a múlt év végén összehozott Szép Gyula igazgatóhelyettes úrral, akinek elmondtam a Csermák Zoltánnal közös ötletünket, miszerint Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója kapcsán bemutathatnánk közösen Kolozsváron és Magyarországon Pinsuti Mattia Corvino című operáját. Megszereztem a partitúrát – csak a kézirat létezik már – az olaszországi Ricordi cégtől. Ez majdnem egy évembe és rengeteg levelezésbe, telefonba, utazásba került. A zongorakivonat egy részét elküldtem tanulmányozásra a kolozsvári operához, annak vezetősége pedig tárgyalásokat kezdett ez ügyben egy másik magyar karmesterrel, aki 2001-ben részleteket mutatott be a zongorakivonatból Budapesten. Tőlem folyamatosan kérték a partitúrát, de így nem adtam oda, ezért a Krónika híradása után Simon Gábor igazgató úr ismét megkeresett, és azóta nagyon jó és gyümölcsöző munkakapcsolatban dolgozunk.
– Mikorra várható a bemutató, és hogy alakul a szereposztás?
– Demény Attila főrendező úr október 30-ára tűzte ki az időpontot. Rajtam kívül egy vendégművész, Mátyás megformálója, dolgozik még a produkcióban, a többi szereplő helyi erőkből kerül ki, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Az előadás képi világáról még nem nagyon vannak információim, Demény Attila több változaton gondolkodik, korai lenne még erről beszélni.
– Mikor és miért kezdte Önt foglalkoztatni Ciro Pinsuti elfeledett Mattia Corvino című operája?
– Csermák Zoltán hívta fel a figyelmemet a darabra tavaly nyáron. Őt már régóta foglalkoztatta a mű, 1985-ben a Hungaroton lemezcég marketingigazgatója volt, és fel akarták venni a darabot CD-re, de kotta hiányában ez akkor meghiúsult.
– A mű Mátyás király életéből tetszőlegesen kiragadott jelenetekből építkezik. Milyen a darabbeli Mátyás?
– Olyan, mint a való életben lehetett. Bölcs, ugyanakkor az asszonyok bolondja: mint egy szerelmes kamasz. Beleszeret a lengyel követ feleségébe, aki mellesleg pártütést szít ellene. A darab kicsit hasonlít a mai életünkre.
– A trónra lépés 550. évfordulója kapcsán idén számos Mátyáshoz kötődő darab kerül bemutatásra drámai és operaszínpadokon egyaránt: Kolozsváron például nemrég mutatták be az első erdélyi rockopera, a Mátyás a vérpadon újabb előadását. Pinsuti műve mitől különleges ezek sorában?
– Klasszikus operában Mátyás csak egyszer jelenik meg, egyetlen műben, Erkel Hunyadi Lászlójában, és ott is epizódszereplőként. Pinsuti művében viszont ő a főszereplő, ettől különleges.
– Mi lehetett az oka a Pinsuti-opera mellőzésének? Főként annak, hogy magyar nyelvterületen eddig még sosem vitték színre?
– 2001-ben koncertszerűen elhangzott a darab Budapesten, de teljes egészében először Kolozsváron állítjuk színpadra az eredeti hangszerelésben. A darab bemutatója 1877-ben a milanói Scalában volt – nagy sikerrel. Sajnos, abban az időben nagyon sok jó darab került le hamar a színről. Ehhez az is hozzájárult, hogy Pinsuti Londonban dolgozott, az olaszok pedig nem akartak egy idegen által írt művet sokszor meghallgatni. Nem ritka ez a zenetörténetben – például Verdi Lombardok című operája egy igazi remekmű, mégis alig játsszák manapság.
– Foglalkozott már korábban is hasonló „feltámasztással”?
– Hogyne, ez a specialitásom! 2000-ben megtaláltam Antonio Lotti Kyrie et Gloria című elveszettnek hitt darabját, amit a Hungaroton rögzített és kiadott. Ez egy world first recording, azaz a világon először jelent meg hanghordozón. Otthon a fiókomban 17 olyan remekmű kézirata található, melyekről mind a mai napig nem készültek felvételek. Remélem, jön még jobb idő a kultúrára, és legalább egy részét lemezre vehetjük! Ezek között van opera, mise, dialogo, oratórium, kantáta, szinte minden, ami az énekes műfajban előfordulhat. Jelenleg is egy ritka nemzeti operánk rekonstruálásán dolgozom, a címe még titok.
– További kolozsvári munkákat is tervez?
– Szombathelyen augusztus 20-án adjuk elő Händel Julius Caesar Egyiptomban című operáját, ami egyúttal a részben általam feltalált háromdimenziós lézerdíszletrendszer világpremierje is lesz. Ezt felajánlottam a Kolozsvári Magyar Operának további előadásokra, amelyekről még folynak a tárgyalások.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.