Finály Henrik
Fotó: Wikipédia
Finály Henrik történészre és Melka Vince festőművészre emlékeztek kedd délután Kolozsváron a Házsongárd Alapítvány szervezte rendezvényen.
2017. november 22., 15:532017. november 22., 15:53
2017. november 22., 15:552017. november 22., 15:55
A Házsongárdi-temetőben, a lutheránus temetőrész bejáratánál ünnepélyes keretek közt avatták fel kedden Finály Henrik történész és Melka Vince festőművész helyreállított sírkövét, ezt követően Egyed Ákos történész és Murádin Jenő művészettörténész elevenítette fel tizenkiledik századi jeles személyiség életútját egy-egy rövid előadás keretében a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség székhelyén.
Egyed Ákos előadásában többek közt elhangzott, az óbudai születésű, a kincses városban elhunyt Finály Henrik (1825–1898) klasszikafilológus, történész kiváló tudós volt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tudományszervezője, életével és munkásságával többen is foglalkoztak az utóbbi időben. Kifejtette, azért Finály Henrik és az EME viszonyát választotta előadása témájául, mert az még nincs kidolgozva. Így a hallgatóság megtudhatta, hogy amikor Finály Kolozsvárra érkezett, viszonylag hamar felfigyeltek tehetségére. Külföldi lapokban is írt,
Ő alkotta meg a latin–magyar szótárt először a fiatalok, majd a széles közönség számára. Több intézményben dogozott, azonban a legnagyobb hűséggel az EME ügyét szolgálta. Működése ugyanakkor túlmutatott az egyszerű titkári teendőkön, amit ő tett, nyugodtan nevezhető tudománypolitikának – fejtette ki Egyed Ákos. Arra is kitért,
Murádin Jenő művészettörténész Melka Vince festőt (1834–1911) mutatta be, aki cseh, nem is tudott magyarul, mégis 40 évig élt Kolozsváron. Az előadásban elhangzott, Melka, akinek szülővárosa a Prágától nem messze található Benatky, egyike volt a legképzettebb festőknek, akik megtelepedtek Kolozsváron. A festő Drezdában tevékenykedett, amikor Jósika Samu és Teleki Samu felvetette, mi lenne, ha Erdélybe telepedne át. Az ő hívásukra el is jött, ebből az alkalomból végigjárta a Jósika és Teleki kastélyokat és megismerkedett Rudolf trónörökössel, akinek görgényszentimrei kastélyában udvari festő lett. Érdekesség, hogy
amelyet aztán később Jókai Mór is beleszőtt Szegény gazdagok című regényébe, azonban Melkának alkalma nyílt személyesen is megfigyelni a szokást, amely a Bihari hegység településein dívott. A leányvásár a tisztességes ismerkedés nyilvános alkalma volt, amelyet abból a célból szerveztek, hogy megakadályozza az egyes közösségekben a „beltenyészetet”, vagyis hogy rokonok keljenek egybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!