Finály Henrik
Fotó: Wikipédia
Finály Henrik történészre és Melka Vince festőművészre emlékeztek kedd délután Kolozsváron a Házsongárd Alapítvány szervezte rendezvényen.
2017. november 22., 15:532017. november 22., 15:53
2017. november 22., 15:552017. november 22., 15:55
A Házsongárdi-temetőben, a lutheránus temetőrész bejáratánál ünnepélyes keretek közt avatták fel kedden Finály Henrik történész és Melka Vince festőművész helyreállított sírkövét, ezt követően Egyed Ákos történész és Murádin Jenő művészettörténész elevenítette fel tizenkiledik századi jeles személyiség életútját egy-egy rövid előadás keretében a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség székhelyén.
Egyed Ákos előadásában többek közt elhangzott, az óbudai születésű, a kincses városban elhunyt Finály Henrik (1825–1898) klasszikafilológus, történész kiváló tudós volt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tudományszervezője, életével és munkásságával többen is foglalkoztak az utóbbi időben. Kifejtette, azért Finály Henrik és az EME viszonyát választotta előadása témájául, mert az még nincs kidolgozva. Így a hallgatóság megtudhatta, hogy amikor Finály Kolozsvárra érkezett, viszonylag hamar felfigyeltek tehetségére. Külföldi lapokban is írt,
Ő alkotta meg a latin–magyar szótárt először a fiatalok, majd a széles közönség számára. Több intézményben dogozott, azonban a legnagyobb hűséggel az EME ügyét szolgálta. Működése ugyanakkor túlmutatott az egyszerű titkári teendőkön, amit ő tett, nyugodtan nevezhető tudománypolitikának – fejtette ki Egyed Ákos. Arra is kitért,
Murádin Jenő művészettörténész Melka Vince festőt (1834–1911) mutatta be, aki cseh, nem is tudott magyarul, mégis 40 évig élt Kolozsváron. Az előadásban elhangzott, Melka, akinek szülővárosa a Prágától nem messze található Benatky, egyike volt a legképzettebb festőknek, akik megtelepedtek Kolozsváron. A festő Drezdában tevékenykedett, amikor Jósika Samu és Teleki Samu felvetette, mi lenne, ha Erdélybe telepedne át. Az ő hívásukra el is jött, ebből az alkalomból végigjárta a Jósika és Teleki kastélyokat és megismerkedett Rudolf trónörökössel, akinek görgényszentimrei kastélyában udvari festő lett. Érdekesség, hogy
amelyet aztán később Jókai Mór is beleszőtt Szegény gazdagok című regényébe, azonban Melkának alkalma nyílt személyesen is megfigyelni a szokást, amely a Bihari hegység településein dívott. A leányvásár a tisztességes ismerkedés nyilvános alkalma volt, amelyet abból a célból szerveztek, hogy megakadályozza az egyes közösségekben a „beltenyészetet”, vagyis hogy rokonok keljenek egybe.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!