Alan Turing, a 20. század egyik legzseniálisabb matematikusának élete vitán felül kiváló filmalapanyag: fiatalon oktató lett Cambridge-ben, miközben olyan izgalmas témákkal foglalkozott, mint az „intelligens” gépek – vagyis a mai számítógépek korai elődei.
2015. február 07., 14:382015. február 07., 14:38
És ha már ez volt kutatásainak egyik fő tárgya, a második világháború alatt ő is tagja lett annak a Bletchley parkban tevékenykedő csoportnak, amelynek fő feladata a német titkos katonai kódok feltörése volt.
Hiába járt azonban sikerrel, megkönnyítve ezzel a szövetségesek számára a háború megnyerését, a munka titkos jellege miatt teljesítménye évtizedekig titok maradt, ráadásul akkoriban betegségnek tekintett homoszexualitása miatt a neki kijáró dicsőség helyett meghurcolták és elítélték, végül pedig tragikus – és rejtélyes – körülmények között hunyt el.
Morten Tyldum rendező és Graham Moore forgatókönyvíró meglátta a sztoriban rejlő lehetőséget, és Andrew Hodges életrajzi műve alapján le is forgatta A kódjátszma című filmet, ami bizonyos szempontból méltó emléket állít a hálátlan módon meghurcolt tudósnak, hiszen rávilágít a tragédiára, amit az jelenti, hogy az az állam bélyegezte meg és járult hozzá közvetve a halálához, amelynek fennmaradása az ő zseniális tevékenysége nélkül erősen kétséges lett volna.
Másrészt viszont a történet néhol a kelleténél jobban leegyszerűsíti a szituációkat, máshol – például Turing jellemét, autista mivoltát illetően – viszont erősen túlzó, miközben meglehetősen didaktikus üzenetet fogalmaz meg a film mondanivalójaként. A sztori flashback-ek sorozata, a nyitány ugyanis az ötvenes évek eleje, amikor Turing otthonába betörnek, a tudós furcsa viselkedése miatt azonban a nyomozó rendőrök gyanút fognak, és végül kiderítik, hogy homoszexuális, ami abban a korban súlyos bűncselekménynek számított Nagy-Britanniában.
A professzor a rendőrségi kihallgatás során eleveníti fel az Enigma kódjának feltörését szolgáló projekt, illetve gyermekkora történéseit, amiből a film végére – legalábbis az alkotók célja szerint – összeáll a kép arra nézvést, miért is vált Turing olyan személyiséggé, amilyenné vált.
Csakhogy a filmben a valóstól meglehetősen eltérő személyiségű Turing jelenik meg. Mivel az alkotók úgy gondolták, a sztori mondanivalójához az szükséges, hogy a főszereplő egy minden szempontból kívülálló figura legyen, ezért szinte teljesen autista, szociopata figuraként jelenítik meg Turingot, aki igazi, bogaras tudósként, amolyan 40-es évekbeli Esőemberként képtelen normális kapcsolatot kialakítani a környezetével.
Csakhogy Turing – bogarai ellenére – nem ilyen volt, és az autista vonal ilyetén erőltetése háttérbe szorítja azt a tényezőt, ami viszont valóban igaz: hogy a kor mércéjével mérve valóban kirekesztendő „csodabogár\" volt, lévén homoszexuális.
Nem mintha ez a főszerepet játszó Benedict Cumberbatch érdemeiből bármit is levonna: hihetetlen beleéléssel, elképesztő energikussággal és hitelességével jeleníti meg a figurát. A többi karakter viszont meglehetősen elnagyolt, akárcsak a történetbe dramaturgiai megfontolásból belevitt ellentétek és fordulatok.
Az sem igazán jó ötlet, hogy a végén meglehetősen szájbarágósan tárják elé Turing tragédiájának a tanulságait. Pedig azért bízhattak volna annyira a nézők kódfejtő képességében, hogy rájuk bízzák a megfelelő tanulságok levonását. n Balogh Levente
Kódjátszma (The Imitation Game. Angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014). Rendezte: Morten Tyldum. Szereplők: Benedict Cumberbatch, Keira Knightley, Matthew Goode, Charles Dance, Mark Strong, Rory Kinnear. Írta: Graham Moore. Kép: Óscar Faura. Zene: Alexandre Desplat.
Értékelés az 1-10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!