Júliusban lesz a Dózsa György vezette parasztfelkelés leverésének 500. évfordulója. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió vezetője, Sebestyén Aba az egykori vezér szerepébe bújik: Székely János Dózsa című művének premierjét rendhagyó módon a Református Kollégiumban tartják szerdán délelőtt 10 órától, de Sebestyén Aba mindenkinek szánja a ma is áthallásos történetet.
2014. május 27., 18:092014. május 27., 18:09
– Nem először nyúl monodrámához. Miért ez a rajongás az egyszemélyes műfaj iránt?
– Egyrészt a Yorick Stúdiónak van egy projektje, amit a Bolyai Farkas Gimnáziummal kezdtünk el, ennek keretében történelmi személyiségeket mutatunk be a Yorick színpadán. Bolyai volt az első, azért is, mert Vásárhelyhez kötődik. Ahogyan Bolyai, Dózsa megformálása is régi tervem volt. Székely János szövegével legelőször a sepsiszentgyörgyi Nemes Levente tolmácsolásában találkoztam, amiből még lemez is készült, én pedig nagyon izgalmasnak találtam.
Apropónak nagyon jó az évforduló: 1514. július 15-én verték le a parasztfelkelést, július 20-án végezték ki Dózsát. Az előadásban ugyanakkor a „vezérséget” is megpróbálom körüljárni. Székely Jánosnak zseniális a szövege, egyszerűen hihetetlen, milyen tömören, tisztán fogalmaz a drámáiban. Műfajilag ez egy poéma, de monodrámaként is előadható. A Székely-művel ugyanakkor arra is rá lehet kérdezni, hogy mit jelent ma vezéregyéniségnek lenni? Milyen kockázatokkal és milyen áldozatokkal jár a vezérség? Mitől lesz és meddig lehet valaki vezér?
– Mennyit tudunk meg Dózsa előéletéről, szándékairól?
– Az a zseniális benne, hogy nagyon szépen tömörít a szöveg. Dózsa belső monológját halljuk. Dózsa a nándorfehérvári őrségben szerez lovagi címet, amiért párbajban legyőzi a hírhedt törököt, Alit. A szövegből kiderül, hogy Dózsa is fél, de mégis vállalja az összecsapást. A győzelem után Bakócz Tamás esztergomi érsek a keresztes hadsereg vezérévé nevezi ki. Így lesz belőle vezér, egyszer csak ott van több ezer paraszt élén, de a keresztes háború helyett kitör a felkelés. Egészen a kivégzésig követjük az eseményeket.
Megértjük Dózsa konfliktusát az érsekkel, a királlyal, vagyis azokkal, akik kinevezték vezérré. Elkezdődik a vérengzés, és ekkor ismerjük meg az ő dilemmáit, hiszen ő igazából nem gyilkolni akart, hanem szabadságot akart kivívni a parasztságnak, a többségnek, meg akarta reformálni a társadalmat – 500 évvel ezelőtt ez nagy dolognak számított. Túllőnek a célon, az egész egy nagy mészárlásba torkoll, Dózsának lelkiismeret furdalása van, de ott a dilemma, hogy ezt mégis végig kell csinálni.
– Milyen érzés Dózsa György szerepébe bújni? Ki segített a megformálásában?
– „Ki voltam én Dózsa György? Konok székely fiú? Egy ezredszer is kifosztott és becsapott katonanépség duzzogó fia” – vallotta magáról Dózsa. Én is egy székely kölyök vagyok: konok. Valami hasonló forrong bennem is, hiszen én is háromszéki vagyok, mint Dózsa, aki Dálnokon született. Megpróbálom abszolút személyesen átélni, hogy mit is érezhetett, min mehetett keresztül. Ahogy a Bolyai-szövegnek ennek is Török Viola volt a dramaturgja, de rendezőként is sok mindenben segített. A koreográfus Győrfi Csaba volt.
– Rendhagyó módon a Református Kollégiumban lesz az előadás premierje. A diákok a fő célközönség is?
– Többféle oka van ennek. A szerző, Székely János is a református kollégiumban járt 1940-ben, a másik praktikus ok pedig, hogy a vár még mindig nem készült el, így nincs még kész a Yorick eredeti helyszíne. Előadás után lesz egy kis beszélgetés a diákokkal, hiszen ez egy rendhagyó irodalom, történelem óra és színház egyben. Hosszú távon egyébként is azt szerettem volna elérni, hogy a színház mozduljon ki a saját kis behatárolt közegéből, így kapóra jött az iskola. A bemutató után a mikházi Csűrszínházban is bemutatjuk, meglátjuk, hogy a Forgatag műsorába hogy fér bele, de ősztől rendszeresen szeretném játszani színházakban.
– Vizuálisan hogyan fog kinézni a produkció?
– Nem nagyon szeretnék korabeli jelmezt, hiszen maga szöveg eleve hozza az akkori hangulatot. A díszlet is csak jelzésértékű lesz.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!