A nagyváradi közönség is megtekinthette a debreceni művészek Euphoria? című összeállítását
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
Debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be Nagyváradon a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza az orvos, író függőségekkel való küzdelmét, naplóbejegyzéseit, megszólaltatta az általa szerzett zenét is.
2019. október 14., 19:472019. október 14., 19:47
2019. október 14., 19:512019. október 14., 19:51
A Borostyán Produkciós Iroda és a Partiumi Magyar Művelődési Céh együttműködve, a Bethlen Gábor Alap segítségével újabb nagyszerű előadással lepte meg a nagyváradi érdeklődőket: debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. A zenei aláfestéssel készített felolvasó-színházi emlékest bravúrja, hogy
illetve a „ráadáscsemegét”, az összeállítást mintegy keretbe foglaló két Csáth Géza-etűd zongoraszólamát Nagy Dóra hegedűkíséretével.
A naplóbejegyzéseket igyekezett a lehető legtárgyilagosabban felolvasni, hiszen
A lelki gyötrődés nem kíván semmiféle túlzott játékot, különösen nem a mostanában egyre inkább kedveltté váló elbulvárosodott, pletykaszintű interpretációt. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza a sikertelen zeneakadémiai felvételije után publikálni kezdő Csáth Géza ideggyógyász, illetve fürdőorvosi munkája mellett a két legkedveltebb „elfoglaltságának”, a nőknek és a drogoknak szentelt hétköznapjait. Vágyai célja a mindenáron elérendő eufória, amihez aztán felépítette sajátos elképzeléseit is, miszerint a drogok hatására maximálisra gyorsul az életritmusa, olyannyira, hogy érzése szerint tízmillió éves nagyságrendben képes átélni napokat.
Minden elhangzott mondat igazolta, amit az előadás előtti beszélgetésben Dargó Gergely mondott arról, mennyire közel érzi magához a zenei indíttatású írót, akihez korban is nagyon közel áll.
A kifogástalan előadás igazi élménnyé válásához hozzájárult a szöveg adekvát zenei aláfestése is, Nagy Dóra hegedű- és Nagy Tamás gitárjátéka.
Csáth Géza mindössze harminckét évet élt
„Botokkal nyomtuk le a földre / az egyik vágta, másik ölte, / kivontuk a temető-partra, / ezer porontya megsiratta / s az alkonyon, a pállott alkonyon / véres szemével visszanézett. / (...) A szájunk mosolyog. (…) mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.” Van, aki elborzad, van, aki legyintve továbblép, de akit érdekel az alkotó emberek lelkiségének alakulása, különösen az elmúlt századfordulónak pszichológiával, a tudat és tudatalatti ellentmondásos összefonódásával nagyon rövid idő alatt feltöltött világa, az megáll, sőt vissza-visszatér Kosztolányi Dezső gyermekkori emlékképeit kivetítő A szegény kisgyermek panaszai ciklusához, köztük pedig A rút varangyot véresen megöltük című vershez. Köztudott, hogy a gyerekek egy bizonyos korban az őszinteséget kegyetlenségbe fojtják: úgy bánnak egymással és a környezetükkel, hogy egy pillanatra sem gondolnak a következményekre. Leggyakrabban aztán többé vagy kevésbé gyorsan felszívódik ez a kegyetlenkedési ösztön az otthoni és iskolai nevelés hatására, de van, akivel ennek az ellenkezője történik: felnőtt életének alapvető meghatározójává válik.
A Kosztolányi-versben szereplő másik kegyetlenkedőről nem tudjuk pontosan, ki volt, de ha ennél a békagyilkolásnál talán nem is, más hasonló esetekben biztosan részt vett Brenner József unokatestvér, akinek Csáth Géza néven írott elbeszéléseiben központi helyet foglal el a halál legkülönbözőbb formáinak a palettája. Ahogy a Budapesten 1996-ban megjelent Ki kicsoda a magyar irodalomban? című kötetben Gremsperger László és Gyeskó Ágnes írja, életművének meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nemcsak felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal (Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista hajlamoktól indíttatva vetemednek gyilkosságra (Anyagyilkosság, A kis Emma). Legjobb novelláira a bravúros időtechnikán túl az elbeszélés tárgyilagos hangneme, a részletek leírásában mutatkozó stilizációs törekvés jellemző. Csáth Géza írásainak tárgyát egyrészt választott szakmájának, a pszichiátriának köszönheti, nagyobbrészt viszont gyermekkora óta folyamatosan dúsuló fantáziavilágának, valamint a saját maga által mindössze harminckét évre megszabott élete valóságosan is megélt, húsba vágó kísérleteinek.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
szóljon hozzá!