A nagyváradi közönség is megtekinthette a debreceni művészek Euphoria? című összeállítását
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
Debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be Nagyváradon a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza az orvos, író függőségekkel való küzdelmét, naplóbejegyzéseit, megszólaltatta az általa szerzett zenét is.
2019. október 14., 19:472019. október 14., 19:47
2019. október 14., 19:512019. október 14., 19:51
A Borostyán Produkciós Iroda és a Partiumi Magyar Művelődési Céh együttműködve, a Bethlen Gábor Alap segítségével újabb nagyszerű előadással lepte meg a nagyváradi érdeklődőket: debreceni művészek Csáth Géza-emlékestet mutattak be a hétvégén az író halálának 100. évfordulója alkalmából. A zenei aláfestéssel készített felolvasó-színházi emlékest bravúrja, hogy
illetve a „ráadáscsemegét”, az összeállítást mintegy keretbe foglaló két Csáth Géza-etűd zongoraszólamát Nagy Dóra hegedűkíséretével.
A naplóbejegyzéseket igyekezett a lehető legtárgyilagosabban felolvasni, hiszen
A lelki gyötrődés nem kíván semmiféle túlzott játékot, különösen nem a mostanában egyre inkább kedveltté váló elbulvárosodott, pletykaszintű interpretációt. Az Euphoria? című összeállítás kiválóan adta vissza a sikertelen zeneakadémiai felvételije után publikálni kezdő Csáth Géza ideggyógyász, illetve fürdőorvosi munkája mellett a két legkedveltebb „elfoglaltságának”, a nőknek és a drogoknak szentelt hétköznapjait. Vágyai célja a mindenáron elérendő eufória, amihez aztán felépítette sajátos elképzeléseit is, miszerint a drogok hatására maximálisra gyorsul az életritmusa, olyannyira, hogy érzése szerint tízmillió éves nagyságrendben képes átélni napokat.
Minden elhangzott mondat igazolta, amit az előadás előtti beszélgetésben Dargó Gergely mondott arról, mennyire közel érzi magához a zenei indíttatású írót, akihez korban is nagyon közel áll.
A kifogástalan előadás igazi élménnyé válásához hozzájárult a szöveg adekvát zenei aláfestése is, Nagy Dóra hegedű- és Nagy Tamás gitárjátéka.
Csáth Géza mindössze harminckét évet élt
„Botokkal nyomtuk le a földre / az egyik vágta, másik ölte, / kivontuk a temető-partra, / ezer porontya megsiratta / s az alkonyon, a pállott alkonyon / véres szemével visszanézett. / (...) A szájunk mosolyog. (…) mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.” Van, aki elborzad, van, aki legyintve továbblép, de akit érdekel az alkotó emberek lelkiségének alakulása, különösen az elmúlt századfordulónak pszichológiával, a tudat és tudatalatti ellentmondásos összefonódásával nagyon rövid idő alatt feltöltött világa, az megáll, sőt vissza-visszatér Kosztolányi Dezső gyermekkori emlékképeit kivetítő A szegény kisgyermek panaszai ciklusához, köztük pedig A rút varangyot véresen megöltük című vershez. Köztudott, hogy a gyerekek egy bizonyos korban az őszinteséget kegyetlenségbe fojtják: úgy bánnak egymással és a környezetükkel, hogy egy pillanatra sem gondolnak a következményekre. Leggyakrabban aztán többé vagy kevésbé gyorsan felszívódik ez a kegyetlenkedési ösztön az otthoni és iskolai nevelés hatására, de van, akivel ennek az ellenkezője történik: felnőtt életének alapvető meghatározójává válik.
A Kosztolányi-versben szereplő másik kegyetlenkedőről nem tudjuk pontosan, ki volt, de ha ennél a békagyilkolásnál talán nem is, más hasonló esetekben biztosan részt vett Brenner József unokatestvér, akinek Csáth Géza néven írott elbeszéléseiben központi helyet foglal el a halál legkülönbözőbb formáinak a palettája. Ahogy a Budapesten 1996-ban megjelent Ki kicsoda a magyar irodalomban? című kötetben Gremsperger László és Gyeskó Ágnes írja, életművének meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.
Nemcsak felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal (Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista hajlamoktól indíttatva vetemednek gyilkosságra (Anyagyilkosság, A kis Emma). Legjobb novelláira a bravúros időtechnikán túl az elbeszélés tárgyilagos hangneme, a részletek leírásában mutatkozó stilizációs törekvés jellemző. Csáth Géza írásainak tárgyát egyrészt választott szakmájának, a pszichiátriának köszönheti, nagyobbrészt viszont gyermekkora óta folyamatosan dúsuló fantáziavilágának, valamint a saját maga által mindössze harminckét évre megszabott élete valóságosan is megélt, húsba vágó kísérleteinek.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!