Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Opera
Dzsesszoperettet visz színpadra az évad utolsó előadásaként a Kolozsvári Magyar Opera. A Viktória eredeti verziójának érdekessége, hogy humora mellett fájdalmas elégia a háború értelmetlenségéről. Az intézmény nehéz anyagi helyzete a próbafolyamatra is rányomta a bélyegét.
2018. június 12., 18:022018. június 12., 18:02
Nagyon gazdag, színes, ugyanakkor nehéz és számos esetben tervezhetetlen évadot zár a Kolozsvári Magyar Opera, mely utolsó produkcióként Ábrahám Pál Viktória című operettjének eredeti verzióját viszi színre.
– értékelte a hamarosan lezáruló évadot a keddi sajtótájékoztatón Szép Gyula igazgató, hiszen mint mondta, az első magyar operától – az 1822-ben írt Béla futásától – a nemrég bemutatott utolsóig, a Búbocskáig számos és különböző műfajú produkciót játszottak. A hagyományos és magyar, illetve nemzeti operák mellett balett- és gyerekelőadást is láthatott a kincses városi közönség.
„Ördögmusical” ősbemutatóját tartják csütörtökön a Kolozsvári Magyar Operában, a történet kamasz ördögének a felnőtté válás próbáit kell kiállnia – jelentették be kedden az alkotók. A Béres László rendezte előadást 6 évestől 99 évesig mindenkinek ajánlják.
– mutatott rá az árnyoldalakra is az intézményvezető. Emlékeztetett, hogy a költségvetés kedvezőtlen alakulása miatt ki kellett venni a tervezett előadások közül a Fekete Pétert, és az Otellót is elhalasztották. „Ilyen rossz helyzetben még nem voltunk” – fogalmazott Szép Gyula, aki szerint az előadásokra szánt pénz év végéig elfogyott, így ősztől sem számíthatnak jobb időszakra.
Az új évadról egyelőre annyit tudnak, hogy október 4-én bemutatják a már többször elhalasztott Otellót, erre már megvan a pénz.
– vetítette elő a szomorú jövőt az igazgató.
Az idei évad utolsó bemutatója Ábrahám Pál Viktória című operettje, melyet két szereposztásban, szombaton, illetve vasárnap láthat a közönség. A művet már harminc évvel ezelőtt is színre vitték Kolozsváron, és nem kis sikernek örvendett, most azonban teljesen más előadásra számíthat a nagyérdemű, Bori Tamás rendező ugyanis az eredeti szövegkönyvet vette a produkció alapjául.
Nehéz próbafolyamaton vannak túl, ismerte el a rendező, aki pár éve a nagysikerű Cigányszerelem című előadást vitte színre a kincses városban.
– fogalmazott. Míg a Cigányszerelem a budapesti operettszínházzal közös produkció volt, így megvolt az alap, a díszlet és a jelmezek, a Viktóriához minden Kolozsváron készült. Bori Tamás szerint a legnagyobb kihívást a dalok népszerűsége jelentette, emiatt a művet az idők során számtalanszor átírták, így már maga szerző sem ismerne rá.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Opera
Ezért a kolozsvári produkcióhoz az eredeti szövegkönyvet választották, az 1930-ban bemutatott operett ugyanis a humoros, vidám dalbetéteken túl kissé szomorkás darab, mely az első világháború utáni állapotokat, a szibériai fogságot is bemutatja. A szovjet lágerekben játszódó első felvonást a harminc éve bemutatott kolozsvári előadásból az akkori oroszbarát politikai helyzet miatt teljesen ki kellett vágni.
A próbafolyamat másik nehézségét az jelentette, hogy bár Ábrahám Pál zseniális zenét írt, de a hangszerelés sok kívánnivalót hagy maga után, ezért korábban sokan áthangszerelték, így nem kis munka volt megtalálni és összeegyeztetni a különböző partitúrákat.
Kulcsár Szabolcs karmester elmondta, három verzióból kellett egy megfelelőt csinálni, melyből kiviláglik a 20-as évek szalonjainak zenéje, hangulata. Bori Tamás rámutatott,
melyhez Gulyás Anna koreográfus a revü világát is hozzárendelte. Az eredeti szövegkönyv használata mellett fontos szempont a korhűség, a történelmi hitelesség is, ami Ledenják Andrea jelmezeiben, a megjelenő fegyvereknél is tetten érhető.
mondta a rendező, ezzel indokolva az eredeti darab humoros operettelemeken túli, keserédes, sírva nevetős hangulatához való visszatérést. Kifejtette, az előadás kísérlet arra, hogy a táncos jeleneteknél nevessen a néző, ugyanakkor megérezze a mű keserédes ízét, a gazdasági világválság szomorkás, magunkon nevetős hangulatát. „Tempója, pimaszsága és humora mellett a történet szép és fájdalmas elégia mindenféle háború értelmetlenségéről” – összegzett Bori Tamás.
Az előadásban Barkóczi László magyarországi vendégművész, valamint Szabó Levente játssza a főszerepet, míg Viktória szerepében Barabás Zsuzsa, Fülöp Tímea és Egyed Apollónia látható. A két szereposztásban készült produkciót szombaton és vasárnap 18 órától tekintheti meg a kolozsvári közönség.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!