Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését, amellyel a népi hangszereket próbálják népszerűsíteni a gyerekek körében. A központ munkatársai úgy döntöttek, hogy mesét íratnak a hangszerekről, színpadra viszik, és a lehető legtöbb óvodában és iskolában bemutatják.
A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta, aki a Folker együttes tagjaként az egyik gyerekeknek szánt lemezükhöz találta ki a történetet. Az alapötlet szerint a hagyományos és elektronikus zene kapcsolata jelenik meg a színpadra szánt műben. Csibi Szabolcs szerint nem a kettő szembeállításából ered a konfliktus, hanem abból, hogy a modern zene bűvöletében hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hagyományainkról, és erről szól a mese: a Dorombszó. A hangszerek világában, Pentatónia tartományban Zengőpataka egy kis falu. Ott élnek a Fafúvósok – Furulya és Tilinka – és a Vonósok – Mozsika, Kontra és Bőgő –, a falu szélén pedig Kobza és Doromb. A hangszerek között vannak villongások, de azt Violin Mester, az őket irányító manó mindig elsimítja. Ebbe az idilli világba azonban egy nap berobban Dézsi manó, a lemezlovas, akinek nincs szüksége a hangszerekre, és a könnyű, dologtalan lét ígéretével elcsábítja, majd kizsákmányolja, végül eltaszítja őket. A konfliktust – mint minden mesében – a legkisebb, ezúttal a csángó népzene világát idéző Doromb oldja meg. A történetben van testvérvillongás, és szerelmi szálak is szövődnek – folyamatosan pörög a cselekmény. A mesét a székesfehérvári Adorján Viktor, az erdővidéki színjátszó táborok vezetője, az erdélyi műkedvelő színészek irányítója alkalmazta színpadra, és rendezőként is ő jegyzi a produkciót. A mesejátékban a Tamási Áron Színház két hivatásos színésze, Piroska Klára és László Károly mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola diákszínpadának tanulói szerepelnek. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen István, aki ismert helyi zenekarokban, a Fabatkában és a Tündérgroundban játszik. A mesében az élő népi zene és az elektronikus zene váltakozik, bár a történetben ez utóbbinak negatív szerep jutott, mégis a műfaj minőségi változata hangzik fel. Minden előadás után a gyermekközönség is felmehet a színpadra, ahol kézbe vehetik és kipróbálhatják a hangszereket.
Az alkotók holnap 19 órától nyilvános főpróbát, szombaton 19 órától pedig hivatalos bemutatót tartanak a Kovásznai Városi Művelődési Házban.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.