Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését, amellyel a népi hangszereket próbálják népszerűsíteni a gyerekek körében. A központ munkatársai úgy döntöttek, hogy mesét íratnak a hangszerekről, színpadra viszik, és a lehető legtöbb óvodában és iskolában bemutatják.
A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta, aki a Folker együttes tagjaként az egyik gyerekeknek szánt lemezükhöz találta ki a történetet. Az alapötlet szerint a hagyományos és elektronikus zene kapcsolata jelenik meg a színpadra szánt műben. Csibi Szabolcs szerint nem a kettő szembeállításából ered a konfliktus, hanem abból, hogy a modern zene bűvöletében hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hagyományainkról, és erről szól a mese: a Dorombszó. A hangszerek világában, Pentatónia tartományban Zengőpataka egy kis falu. Ott élnek a Fafúvósok – Furulya és Tilinka – és a Vonósok – Mozsika, Kontra és Bőgő –, a falu szélén pedig Kobza és Doromb. A hangszerek között vannak villongások, de azt Violin Mester, az őket irányító manó mindig elsimítja. Ebbe az idilli világba azonban egy nap berobban Dézsi manó, a lemezlovas, akinek nincs szüksége a hangszerekre, és a könnyű, dologtalan lét ígéretével elcsábítja, majd kizsákmányolja, végül eltaszítja őket. A konfliktust – mint minden mesében – a legkisebb, ezúttal a csángó népzene világát idéző Doromb oldja meg. A történetben van testvérvillongás, és szerelmi szálak is szövődnek – folyamatosan pörög a cselekmény. A mesét a székesfehérvári Adorján Viktor, az erdővidéki színjátszó táborok vezetője, az erdélyi műkedvelő színészek irányítója alkalmazta színpadra, és rendezőként is ő jegyzi a produkciót. A mesejátékban a Tamási Áron Színház két hivatásos színésze, Piroska Klára és László Károly mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola diákszínpadának tanulói szerepelnek. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen István, aki ismert helyi zenekarokban, a Fabatkában és a Tündérgroundban játszik. A mesében az élő népi zene és az elektronikus zene váltakozik, bár a történetben ez utóbbinak negatív szerep jutott, mégis a műfaj minőségi változata hangzik fel. Minden előadás után a gyermekközönség is felmehet a színpadra, ahol kézbe vehetik és kipróbálhatják a hangszereket.
Az alkotók holnap 19 órától nyilvános főpróbát, szombaton 19 órától pedig hivatalos bemutatót tartanak a Kovásznai Városi Művelődési Házban.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.