Különleges sziluett, impozáns helyen: Klaus Iohannis felavatta Deák Árpád Brukenthal-szobrát Nagyszebenben

Samuel von Brukhenthalról, Erdély egykori kormányzójáról készített mintegy háromméteres bronzszobrot Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, az impozáns alkotást szombaton avatták fel Nagyszeben központjában.

A szász kormányzó neve összeforrt a városéval: az 1721–1803 közt élt báró alapította az 1817-ben megnyílt Brukenthal-múzeumot, amely a könyvtárral együtt az erdélyi szászok legjelentősebb tudományos intézményévé vált. A közgyűjtemény kezdeményezte a szobor felállítását, annak apropóján, hogy

idén van Samuel von Brukenthal születésének 300. évfordulója.

A szombati avatón részt vett Klaus Iohannis államelnök is, aki korábban Nagyszeben polgármestereként tevékenykedett.

„Ez a hely, ahol vagyunk, a lehető legjobban illusztrálja a Nagyszeben fejlődése irányába ható erőket. A közösség legnagyobb közterén, a szellemi élet helyszínei és a helyi intézmények között több mint 200 éve állnak kultúránk és európaiságunk fő mérföldkövei: Samuel von Brukenthal palotája, múzeuma, gyűjteménye és könyvtára. A Brukenthal emlékére itt felállított szobor tisztelgés értékes hagyatéka előtt, és igazolja azon meggyőződését, hogy a jó kormányzás alapja az oktatás és a kultúra, azok az erők, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy felelősségteljesen részt vegyenek saját jövőjük alakításában” – fogalmazott az Agerpres szerint az avatáson az államfő. 

– mondta az ünnepélyes szoboravatáson Klaus Iohannis, arra utalva, hogy Gheorghe Lazăr szobra ugyanazon téren, átellenben áll.

Az elnök rámutatott, az oktatás és a kultúra révén szilárd alapokat nyer a társadalom, amelyek egy olyan értékrendszerre támaszkodnak, ahol a teljesítmény, a munka, a tehetség és a feddhetetlenség közmegbecsülésnek örvend. „Ugyanez a küldetése a Képzett Románia tervnek is” – tette hozzá.

Iohannis hangsúlyozta, hogy Samuel von Brukenthal korának jelentős személyisége volt, és napjainkban is gyakran megtörténik, hogy Romániát annak a hagyatéknak az értékei révén népszerűsítik Európában és a világban, amelyeket az Erdély nagyfejedelemség egykori kormányzója hagyott Nagyszebenre.

Samuel von Brukenthal örökségéből merítve ihletet és energiát, a nemzet pilléreivé kell tenni az oktatást és a kultúrát, amelyekre Románia egyre gyorsabb fejlődése támaszkodhat” – mondta az államfő. Nagyszebenben a 2021-es évet Samuel von Brukenthal emlékének szentelik, számos rendezvény keretében tisztelegnek a 300 évvel ezelőtt született kormányzó emléke előtt.

Deák Árpád – akinek számos erdélyi és partiumi településen áll köztéri szobra a kultúra és történelem jeles személyiségeiről – megkeresésünkre elmondta: kihívást jelentett számára a Brukenthal-szobor elkészítése, elsősorban a méretek miatt.

Kifejtette, az ő szobortervét választották ki egy pályázat útján. A szoborállítás ötletével pár éve állt elő a szebeni múzeum, a projekt koordinátora és egyik finanszírozója a helyi Rotary Club, a költségek egy részét a Boromir cég és a nagyszebeni Lions Egyesület állta.

„A város legfontosabb pontján, a Nagypiac téren áll majd a szobor, impozáns helyen. Az alkotás szinte három méter magas, az ember ritkán mintáz ennyire méretes figurát. A makettet nem szoktam mechanikusan felnagyítani, hanem munka közben is adódnak bizonyos lehetőségek és akadályok is, ezt harmóniába kell hozni” – fejtette ki a művész.

Kérdésünkre, hogy milyen, a kormányzóról készült ábrázolások alapján alkotott, a szobrász elmondta, megpróbálta ötvözni a hagyományos barokk művészetet a kortárs művészettel, korabeli festményeket, metszeteket, a Brukenthal-múzeum előcsarnokában található bronzportrét is tanulmányozta. „Tulajdonképpen egyfajta »mozaikkép« született, mert egyik műhöz sem hasonlít, és mindenikhez hasonlít.

Mindebből megpróbáltam összegyúrni a kinézetét” – mondta Deák Árpád. Hozzátette, a figura kifejezésével sokat bíbelődött, ami érdekes, az a hatalom kifejeződése a kézmozdulatban. „Izgalmas, hogy Brukenthalt a Szent István-rend ornátusában kellett megmintázni, a gazdagon díszített, ceremóniákon viselt díszruha sok plasztikai lehetőséget adott. A szobornak ily módon nem szokványos a sziluettje: hosszú köpenyt visel hosszú ujjakkal” – mondta a szobrászművész. A Szent István-rend a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend volt, amelyet 1764-ben Mária Terézia királynő alapított.

A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése,

amellyel kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. Deák Árpád kérdésünkre arról is beszélt, hogy mit sugall a figura arckifejezése, milyen ember benyomását kelti.

„Ahogy utánaolvastam, Brukenthal báró nem volt amolyan akcióhőstípus. Megfogott engem, hogy mennyire fontosnak tartotta a képzőművészeti alkotásokat, ennek bizonyítéka műkincsgyűjteménye, ami a múzeum általa emeltetett épületében található. Én úgy vélem, ez Erdélyben, de talán egész Romániában a legértékesebb múzeum” – mondta a szobrászművész.

Az intézménynek otthont adó palotát Samuel von Brukenthal építtette 1778–1788 között, miután Erdély kormányzójává választották, a középkori eredetű Klockner- és Offner-házak helyére.

Itt helyezték el a báró műkincsgyűjteményét, a képgyűjtemény alapjait Bécsben vetette meg.

Végrendeletében Brukenthal az evangélikus egyházra hagyományozta az épületet és a gyűjteményt. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Deák Árpád arról is beszélt, hogy végignézve a múzeumban kiállított műveket, rengeteg világhírű munka található köztük, a Brukenthal által építtetett palota is gyönyörű, akárcsak a szomszédságában álló neobarokk épület, amiben a polgármesteri hivatal székel – mindez kivételesen szép környezet a szobor számára. „Ez a patinás, emblematikus környezet pluszösztönzést adott nekem a szobor készítésekor” – mondta a szobrász.

Deák Árpád arra is kitért, rengeteg történelmi személyiséget megmintázott már közterekre, a Brukenthal-szobor, ami Erdély kormányzóját ábrázolja, ebben az értelemben előkelő helyet foglal el a sorban. „Az általam korábban elkészített, kulturális és történelmi személyiségeket megmintázó figurák sokasága kisebb méretben, szerényebb körülmények közt készült, ez a szobor méreteiben is kiemelkedik közülük. Nagy szobraim vannak még egyébként: például egy kétszeres életnagyságú Szent László lovas szobrot is megmintáztam. Ha minden jól megy, Nagyváradon állítják majd föl” – mondta a művész. Kiemelte, Brukenthal szobrát az Arad megyei Zimándújfalu bronzöntő műhelyében készítették, ahol nagyon szép munkát végeztek.

aki sok Hargita, Kovászna, Maros megyei köztéri alkotásnak készített már talapzatot. Minőségi kőből készült, remek munka, ami nagy mértékben hozzájárul a mű összképéhez. Egy darabból álló, nagy követ sikerült találni, barokk sziluettű, impozáns talapzatról van szó” – emelte ki Deák Árpád.

A szobrászművésznek számos köztéri alkotása látható Erdélyben és a Partiumban, az egyik legismertebb a nagyváradi Fő utcán található Holnaposok szoborcsoport. Deák Árpád mintázta meg többek közt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia alakját, a szobor Erdődön található, és Szatmárnémetiben is áll Petőfi-szobra.

Károlyi Gáspárt ábrázoló alkotása Nagykárolyban a református templomkertben áll.

Deák Árpád az egyik legelismertebb romániai szobrász, 1955-ben született Marosvásárhelyen, 1974–1978 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára járt, mestere Löwith Egon volt. 1986 óta Nagyváradon él és dolgozik. A szobrászat mellett grafikai tevékenysége is jelentős.