Győrffy András, Szélyes Ferenc és Kárp György a Csehov-novellák alapján készült előadásban
Fotó: Spektrum Színház
Egy sikerdarab színházat keres, pontosabban előadótermet. Kiss Csaba nyolc Csehov-novellából összegyúrt De mi lett a nővel? című alkotása, amelyben három marosvásárhelyi színész lép fel, három előadás után terem nélkül maradt.
2022. október 27., 19:252022. október 27., 19:25
Sikertörténetnek indult, és a nézők meg a kritikusok visszaigazolásaiból ítélve az is lett. Csakhogy Kiss Csaba Anton Pavlovics Csehov nyolc novellájából összegyúrt, De mi lett a nővel? című kamaradarabja három előadás után előadóterem nélkül maradt.
A Gyulai Várszínház produkcióját Béres László kolozsvári rendező vitte színre három marosvásárhelyi tapasztalt és rendkívül közkedvelt, de a Nemzeti által az utóbbi évtizedben mellőzött színésszel: Győrffy Andrással, Kárp Györggyel és Szélyes Ferenccel. A díszlet és a jelmez szintén vásárhelyi alkotó, Szélyes Andrea nevéhez fűződik. Az előadás bemutatóját az anyaországi határmenti város kamaratermében tartották ez év augusztus 9-én.
A férfimesének nevezett előadást alkotói „hazahozták” Marosvásárhelyre, és még kétszer játszották telt ház előtt a Spectrum Színház főtéri termében. „Sajnos a történet itt félbeszakadt. Gyulán csak egyszer kellett játszanunk, de mivel a próbák javarészét Vásárhelyen, a Spectrumnál tartottuk, ennek fejében itt is bemutathattuk két alkalommal.
De mindez nem baj; az igazi gondot a hogyan tovább jelenti” – mondta el a Krónikának Szélyes Ferenc. Hozzátette, jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy Marosvásárhelyen nincs hol játszaniuk a produkciót. Mint mondotta, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Színház új ügyvivő igazgatójával, akinek tetszett az ötlet, de a zsúfolt program okozta teremhiányra hivatkozva januárra napolta el a végső döntést.
Azzal a kikötéssel, hogy addig Marosvásárhelyen és környékén ne tartsanak újabb előadásokat. Szélyes szerint Pál D. Attila álláspontja teljesen érthető és elfogadható. Csakhogy, mint fogalmazott, egy előadás, ha huzamosabb ideig nem játsszák, meghal.
Fotó: Spectrum Színház/ Facebook
a várbeli bástyákban kialakított játékterek túl kicsik erre, a Maros Művészegyüttes terme túl nagy, és ugyanez a helyzet az ifjúsági házzal is. A tájolás nehézkes és költséges lenne. Maradna talán a bábszínház, amelynek igazgatója, Gabriel Cadariu szívesen látná a produkciót.
Illetve esetleges magyarországi meghívások, ugyanis az előadás bekerült (maximális pontszámmal) a Déryné-programba, ami azt jelenti, hogy az anyaország területén bárki meghívhatja, mindenféle költséget az állam fedez. Egyelőre egy március 6-i előadás körvonalazódik a Pesti Vigadóban. Azért feltételes módban, mert a gázárak miatt november elsejétől Magyarországon több színház is bezárhat.
„Rengeteg munkánk van ebben az előadásban. Sok és nehéz a szövege, olyan, hogy olykor fizikai fájdalmat okoz. De a nézők nagyon szeretik” – sorolt néhány okot Szélyes Ferenc arra, amiért kár lenne, ha nem játszhatnák a produkciót. Amit most is nagy sikerrel játszanak magyarországi és felvidéki társulatok. Az erdélyi különítmény gyulai bemutatójáról Balogh Tibor színikritikus a Magyar Teátrum Online portálon a következőképpen fogalmaz:
Ez ilyenkor derülhet ki, ha szép korú, sokat megélt, nagy múltú lexikonszínészek játsszák, betöltve a szöveg mögé pályájuk/életük összes tapasztalatát. Az innováció ragályos. További képzavarokkal szólva, a nézőtér díszletként szolgáló falai közt álltában rohan az idő, színész és közönsége közös padlón evez, s a nagyérdemű az idézőjel-bójákat magabiztosan kerülgetve kormányozza képzeletét a saját érzelemtörténete felé. A sikeres találkozás hangjele a vastaps.” Utóbbi nem csak Gyulán, Marosvásárhelyen is felhangzott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!