Csángó bájolás a kimondott szó erejével – Kolozsváron is bemutatják Kanalas Éva új dokumentumfilmjét

Kanalas Éva (balról) az 1990-es évek elejétől gyűjti a moldvai csángók szellemi örökségét •  Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház/ Facebook

Kanalas Éva (balról) az 1990-es évek elejétől gyűjti a moldvai csángók szellemi örökségét

Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház/ Facebook

Kolozsváron is láthatják a nézők a következő napokban Kanalas Éva Csángó bájolás című, frissen elkészült néprajzi dokumentumfilmjét, amely a moldvai csángók archaikus népi imádságait is rögzíti. A frissen elkészült alkotásról a magyarországi rendezőt, gyűjtőt, énekművészt kérdeztük.

Kiss Judit

2022. április 30., 08:562022. április 30., 08:56

A moldvai csángók archaikus népi imádságait, szentes Mária-énekeket, népdalokat és a „bájolás”, avagy bűvölés szokásait is rögzítette képkockákon Kanalas Éva magyarországi gyűjtő, énekművész, hangkutató, akinek most készült el Csángó bájolás című néprajzi dokumentumfilmje.

Az április 23-án Budapesten bemutatott, 101 perces alkotást Kolozsváron is láthatja a közönség: május 2-án vetítik 18 órától a Vallásszabadság Házában, társszervező a Kriza János Néprajzi Társaság.

Pénteken a Kovászna megyei Csoma-napok közönsége is megtekinthette a filmet, a rendezvénysorozatot párhuzamos helyszíneken, Kovásznán és Csomakőrösön szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület.

Kanalas Éva a Krónika megkeresésére elmondta, a budapesti díszbemutatón moldvai csángó asszonyok is jelen voltak, valamint Nyisztor Tinka etnográfus, Harangozó Imre néprajzkutató. A filmben szereplő felvételeket 2008-ban készítette Kanalas Éva, a néprajzi gyűjtőmunka helyszíne Pusztina, Bogdánfalva, Lujzikalagor, Lészped, Kostelek, Kelgyest, valamint Szabófalva volt, ahol a „sziszegős nyelvjárás utolsó pillanatait is megörökíthette”.

„A filmben szereplő moldvai csángó asszonyok közül sajnos a legtöbben nem élnek már. Az egyik megszólaló azonban hál’ istennek ott lehetett a budapesti díszbemutatón” – mondta Kanalas Éva.

Hozzátette, javarészt nők tűnnek fel a filmben, mert az archaikus éneklést, imádkozást inkább ők gyakorolják.

Kanalas Éva már az 1990-es évek elején elkezdte a kutatómunkát a moldvai csángóknál. Kifejtette, 2008 után is gyűjtött, majd 2014-ben is, amikor például egy lujzikalagori halottasháznál vett fel egy temetési szertartást, azt, ahogy „Szent Mihály lovát” készítették .

Kihalófélben az archaikus népi örökség

„Gyűjtőmunkám során, amikor vissza-visszatértem a moldvai csángókhoz, azt érzékeltem, hogy lassan már csak az öregek ismerik ezeket az archaikus népi imádságokat. Bár a fiatalok egy része részt vesz a „visszatanítási” folyamatban, amelynek keretében megtanítják őket magyarul, az archaikus népi kincset sajnos nem fogják elsajátítani. Hála istennek, sokan törekszenek arra, hogy magyarul megtanítsák a csángó ifjakat, de ők jó esetben is csak magyarul fognak tudni kommunikálni, a népi kincseket, saját falujuk jellegzetes nyelvét már nem viszik tovább” – mondta el Kanalas Éva.

Hozzátette, a kelgyesti, szabófalvi (északi csángók) sziszegő nyelvjárás például, sajnos, el fog tűnni.

„Találkoztam olyan csángó gyerekekkel, akikkel angolul beszélgettem, pedig részesei voltak a magyar nyelvtanítási programnak. Ez nem föltétlenül jellemző, persze” – fejtette ki Kanalas Éva. Arra is kitért, hogy azt tapasztalja, vannak, akik kötődnek az anyaországhoz, azonban a moldvai csángók ötvenes korosztályának gyermekei közül sokan már nem tanulják meg elődeik nyelvét. A fiatal felnőttek közül sokan kimentek Olaszországba, külföldre, az ő gyerekeik biztosan nem fognak már magyarul beszélni.

„Kék szem, zöld szem, fekete szem megigézte”

Pénteki imádságokat, Szent Antal imádságát, Szent Borbála imádságát, Újhold-köszöntőt, bubarengetőt, jóslást kukoricaszemekből, énekeket is felsorakoztat a film.

„Áldott vagy te az asszonyállatok között…” – Nyici néni Pusztinában így mondta el a szentolvasót, mely változat még a középkorból maradt ránk. Aneta, aki mert nekem magyarul imádkozni, így imádkozott: „megzsengítének a mennyországban szent harangokat, Kálvária hedzsre kidzsűlének a szent andzsalok” – nyilatkozza a rendező a film ismertetőjében.

A Krónikának azt is elmondta, az alkotás bemutatja az úgynevezett „igézettől való vízvetést is”. „Parazsat vetnek a vízbe, hogy mondjuk elmúljon valakinek a fejfájása – ez nekem használt. A bájolás egyébként varázslást jelent, a kimondott szó, imádság erejével, azokkal a szavakkal, amiket az elődeiktől tanultak, rengeteg fajta ilyen imádságot mondanak” – mutatott rá Kanalas Éva.

Idézte, hogy miként mondják a csángó asszonyok: „kék szem, zöld szem, fekete szem, megigézte, vigasztaló Szentlélek Úristen, vigasztald meg XY-t”, és persze ezeknek megvan a maga ceremóniája.

„Úristen, magyarul beszél, de nem értem!”

Arról, hogy az átlag magyarországi nézők értik-e a filmben elhangzó csángó nyelvű szöveget, a rendező elmondta, azt a visszajelzést kapta, hogy feliratozni kellene, de felmerül a kérdés: milyen nyelvre? „Nagyon érdekes, hogy van, aki érti a szöveget, de sokan egyáltalán nem, vagy esetleg egy-egy szót. A fő dilemmám az volt, hogy nem akarom irodalmi magyar nyelvre feliratozni, hiszen éppen az az értéke, hogy nem az a nyelv. Ugyanakkor vannak olyan megszólalók is a filmben, akik már csak a nevüket tudják elmondani, meg az alapszavakat magyarul” – mondta Kanalas Éva.

Hozzátette, Magyarországon sokak számára egyfajta „sokk”, ha meghallják a csángók beszédét: „Úristen, magyarul beszél, de nem értem!”, és aki nem foglalkozott valamilyen szinten nyelvészettel, néprajzzal, azok számára idegen lehet.

„A filmmel fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy van nekünk egy ilyen nyelvünk, ami még él. Például Szabófalvának segíthetne az, ha kimennének valakik, hogy rögzítsék a még élő nyelvet, azokat a formulákat, amik csak az élő beszédben hallhatóak. Mert ez eltűnőfélben van, már csak az idősek beszélik” – mondta Kanalas Éva. Az alkotó Csángó bájolás című filmjének vágója Felföldi Zsolt. Kanalas Éva 2018–2021 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának alkotójaként folytatta a gyűjtőmunkát. Ez a harmadik dokumentumfilmje, korábbi filmjei: Ősi hangok Ázsia szívéből (2008), Adigzsi, a Tuva Sámán (2018). 

A budapesti díszbemutatót, a kovásznai és kolozsvári vetítéseket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten